Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Sziget)

kifejezésre jutott — az egyesítést hol a földesúri hatóságok ellenállása, hol a vármegye vezetőinek kicsinyessége, hol pedig a félrevezetett közvélemény beavatkozása másfél századon át meghiúsította. Végül is a XIX. század végén megindult újabb kezdeményezés eredményeként — a törvényhozás segítségével — 1905. január elsejével Győrsziget község Győr várossal egyesült. Ugyanekkor csatolták Révfalupataház községet is a városhoz.

10 Győr város közelsége Győrsziget településének külső képén is megmutatkozott. Győrsziget ugyanis községi jellege ellenére már a századfordulón eléggé városias volt. Parkírozott tere, emeletes állami elemi iskolája, zárda-leányiskolával, továbbá a mai Híd utca zártsorú emeletes épületei, és nem utolsósorban fejlett ipartelepei 'képviselteik a városiasságot. A két világháború Sziget továbbfejlődésének sem kedvezett. Csak a század közepe táján indulnak meg itt is a nagyobb arányú építkezések. Ekkor, az 1957 —-1963 közötti években a városrész középső része majdnem teljesen újjáépül. A Vámbéry Ármin utca, a Kígyó utca, az Akác tér és Akác utca, a Lakatos utca, valamint az Engels tér és az Ecet utca által határolt területen hét esztendő alatt 853 lakás készült el, 92,8 millió forint költséggel. Sziget teljes átépítése még nem fejeződött be, de már az eddigi építkezések is jelentős mértékben megváltoztatták az újjáépülő városrész arculatát. Sziget eredeti, önálló községi szervezetének jellege úthálózatában, utcáinak szerkezetében is megnyilvánul. Nem alkalmazkodik tervszerűen a mellette levő és központot jelentő városhoz, hanem attól majdnem függetlenül alakult ki. A hajdani község központja a Fő tér, ma Engels tér (templom, iskolák, kórház), ahová összefut az útvonalak jelentős része. Főútvonala a mai Híd, Kiss Ernő és a Szarvas utca által alkotott útvonal, amely Szigetet a várossal és Pinnyéddel, hidakon át köti össze.

11 Meg kell emlékeznünk még Pinnyéd történetéről is. Pinnyédet valamikor halászok lakták. Innen ered német neve, a „Fischer Dorf" (Halászfalu). Földesura a győri püspök volt, aki 1537-ben királyilag megerősített kiváltságlevelet adott a településnek. Az 1590. évi szeptember 6-án megtartott megyei közgyűlésen már mint falut említették Pinnyédet. Ekkor többségében szabadalmas malombirtokosok lakták. Még ugyanebben az évben Miksa német hadai elpusztították a községet, de csakhamar felépült. Győr 1594. évi ostroma idején császári hadak szállásoltak benne, és vagy ezek, vagy pedig az őket üldöző török hadak a falut felgyújtották.

12 Pinnyéd évszázadokon át csak egyetlen — a Rábca partján húzódó — házsorból állott. Talaja annyira vizenyős volt, hogy temetőnek alkalmas területet sem találtak rajta. Győr város V. kerületének egész területét ma 39 utca szeli át.

13 Legnagyobb részének, mintegy 65 százalékának a hossza azonban még a 300 métert sem éri el. A legkisebb az Imaház utca, mindössze 65 méter, de ennek is a bal oldalát 1969-ben az ortodox zsidótemplommal együtt lebontották. A leghosszabb a Radnóti Miklós utca, amelynek teljesen kiépülő hossza az egy kilométert is meghaladja (1011 m). Sziget összes utcáinak együttes hossza 14 km. 10 Tomaj F., Győr sziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története. (Arrabona, 1970). 11 Hammer Gy., Győr. Városföldrajzi tanulmány. (Győr, 1936) 52. 12 Fehér 1., Győr megye és város egyetemes leírása. (Budapest, 1874) 524. 13 Ebből Pinnyéd utcáinak száma jelenleg 7. 297