Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig
P. S. Kedves édes Hugóm Aszony a kegyelmed rólam való szép emlékezését igen kedvessen vészem kivánok kegyelmednek jó egésséget es Istennek minden áldásit, magamot kegyelmed attyafiságában ajánlom; őrőmőst tudnám kinél lakik kegyelmed Sopronban, és micsoda háznál, hogy levelemet oda dirigálhatnám, mert csak szerencsére küldöm mindétig leveleimet, bizvást irhát nékem kegyelmed kedvessen fogom venni, ha tudositt maga állapottyárul, kegyelmed igaz attyafi szolgája Báttya, Kisfaludy Boldisar m. p. Titulus A Monsieur Monsieur de Kisfaludy, Major d'au Regimen des Hussars, a Haguenau. azt meg igy includalni, A Monsieur Monsieur Corneman Frers et Comp e . à Strasburg. (Külső címzés nincs.) 26. Hagenau, 1723. november 21. Kisfaludy Boldizsár levele anyjának: február óta nem kapott levelet. Nem tud hazamenni, mert a 3000 forint, amivel neki tartoztak, a király dekrétuma szerint értékben felére csökkent, s végül kénytelen volt papírjait 150 forintért eladni. így hazameneteli reménye elszállt. Hagenau 21. Novembris 1723. Szerelmes édes Aszonyom Anyámnak kegyelmednek ajánlom engedelmes igaz köteles szolgálatomat. Es kívánom hogy az Isten minden kivánsági szerint való lelki és testi jókkal áldgya meg kegyelmedet. Már esztendeje lesz mast karácsonkor hogy irtam vala kegyelmednek hogy ha lehetne mód benne hogy egy passust szerezhetne ki kegyelmed hogy haza mehetnék midőn módom lenne benne, s hogy ha lehetne gratiónalisomat ollyanformán ki szerezni, hogy ha othon nem volna mire megmaradnom, hogy edszersmind itt a király szolgálattyában meg maradhassak, arra az elmúlt Februariusban atta váloszul kegyelmed, hogy azon lészen kegyelmetek, hogy jó emberek által ki szerezhesse, melyre ugy kértem kegyelmedet, hogy minek előttö hozzá fogjon, közöllyö ezen dolgot valamely jó akarójával, s nekem tudosittást adgyon arra, de mind ez oraig is én Februariustul fogva semmi levelét nem láthattam; s azt Ítéltem, hogy abban maradott a dolog; jól is esett volna, mivel az időnek mostohasága nem engedi, hogy azon szándékomat véghez vihessem. Mert aminemű háromezer forintokrul való adósságom iránt volt certificatiom papirossul, ednyihány holnapoktul fogva a királynak ollyan decretuma adatott ki, hogy az illyetin adósságok felére, s kevesebre is reducáltattak, amint hogy az enyim másfélezer forintra reducáltatott ugyan csak papirossul, a melynek meg fizetésében egészlen desperáltam és kintelenittettem három száz forintokért eladni, mely imperialis pénzt többet száz vagy legföllyeb százötven forintnál nem tészen és igy elmehetek véle, ezel bár ne igen gondolkodgyam hazafelé sétálni menni, s annyival-is inkáb othon maradni, mert igen megcsalattam reménségemben, nékem pedig a holnapi fizetésemnél nincsen egyéb, az naprul napra el kéli, és igy még mig Isten job módot nem ád hazamenetelemre, adig az mostani hivatalomban kell patientálnom magamot s Istentül s idötül kell várnom, légyen ö Szt. Felsége akarattya, hogy ha azon sollicitatióhoz hozzá kezdett volna kegyelmed, kérem adgya tuttomra, és még mostanság 271
