Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig

semmiben sem tudok szolgálni ökegyelmeknek, magamis még ifjú, es idegen földön vagyok, nem lévén tehetségem hozzá, hanem magamrul példát vi vén mint voltam, és mint vagyok, a szerint, és vékony elmém szerént ezt a tanácsot tudom adni ö kegyelmeknek, miglen az Isten engemet arra segét, hogy nem csak tanácsai hanem mással is szolgálhassak ö kegyelmeknek ; én a Német nyelvnek nagy hasznát vettem; azért annak jól megtanulását, és Írását, minden nyelvek felett nagyon recomendálom ö kegyelmeknek, el nem felejtvén mindazáltal a Deákot. Kegyelmedet hozzátartozandoival edgyűtt Istennek ö szent Felségének kegyelmes gondviselésében ajánlván, magamot pedig édes Anyai szeretetiben kegyelmednek, mind holtomig marado'k Szerelmes édes Aszonyom Anyámnak Engedelmes igaz köteles, és alázatos szolgája K. Boldisár. Paris 21. Oct: 1717. Kisfaludy Györgyné kedves ángyom Aszony köszöntésit alázatossan vettem ajánlom igaz attyafiságos szolgálatomat ö kegyelmének — hasonlóképen az én kedves Hugóm Anna Rosalia Aszonnak az én ö kegyelméhez való igaz attyafiui szeretemet és szolgálatomat ajánlom, kérem hogy ö kegyelme elöbeni kegyessége szerint továbis egy kis helyecskét adgyon maga sziviben, és rólam el ne felejtkezzék, hanem szokott attyafiságában tarcson meg, en is nem leszek háládatlan szolgája ö kegyelmének, midőn Isten ö kegyelmekhez jutat. Az én levelemre az helyet így kell irni à Monsieur, ésatőbbit, rüe et vis à vis le couvent de Chassemidy à Paris. Ráttky Uramnak küldvén Philippevilben elküldi nékem ö kegyelme, jó attyámfia az Isten áldgya meg. (Külső címzés nincs.) 13. Párizs, 1718. február 2. Újévi jókívánságokat küld anyjának. Szeretne ugyan hazamenni, de csak akkor, ha otthon nem elölről kellene mindent kezdenie. Külön üdvözli jótevőjét, Török Istvánt. Balog Ádámné fia, Boldizsár szintén itt van Párizsban. Szerelmes édes Aszonyom Anyám. Hogy ebben az Uj Esztendőben ennél előbb nem udvarolhattam levelemmel kegyelmednek, alázatossan követem kegyelmedet, az idő nem engette. Valamit ezen Esztendőnek kezdetiben kivánhottam volna, azokat kívánom ezel édes Aszonyom Anyámnak, azaz Isten áldását, és minden lelki s testi jókat, ugy hozzá tartozandó kedvesseinek-is. Én mast Istennek hála kegyelmed szolgálattyára jó egésségben élek, másként is alkalmas állapotban, az idegen földhöz képest. Az énhozzám való kegyelmed édes Anyai szereteti és szorgalmatossága, elhiszem nagyon alkalmatlankodik kegyelmed egésségenek; nem tudom mikor szolgálhatom meg édes Aszonyom Anyám kegyelmednek érettem való sok nyughatatlanságit, kérem annyira ne törje magát érettem 'kegyelmed, mert azzal egésségenek fog ártani kegyelmed édes Aszonyom Anyám. Szintén annyi kívánságom van nékem kegyelmedet látnom, és annak szolgálnom, ha az idő és a pénz engedné, s lehetne innéd böcsülettel megválnom, bátorságossan haza mennem, ott békességessen laknom, és mire mennem, nem nyomorognék továb ez idegen földön, jóllehet lehetne más ok is ki itt tartoztatna. De hacsak othon-is újonnan 250