Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

lyiségek belsejére vonatkoznak). Teljesen csak egy helyiséget tárhattunk fel, az épület DNy-i sarkánál — a 2. szelvényben —, mérete 3,3 m X 4,5 m. Az alapfalakat laposabb, kb. 20—25 cm X 15—20 cm méretű homokkőből építették, az építőkövek vastagsága alig 5—6 cm. Alapozásuk kb. 30—35 cm vastag, szabálytalanul lerakott, kötőanyag nélküli homokkő és kavics. Erre épült rá az alig fél méter (másutt 80 cm) magas felmenő fal, mely a későbbi periódusokban már az alapfal funkcióját tölti be. A Ny-i zárófal, ül. a D-i zárófal felmenő része 120—'140 cm magasságban maradt meg. A habarcsban gazdag falban vízszintesen sorba rakott építőköveket figyelhetünk meg, a nagyobb kövek közt apróbbakat találunk. Az alapozáshoz felhasznált köveket viszonylag széles, de egészen csekély mélységű alapárokba fektették, a házat tehát eredetileg szinte a földfelszínre építették. A laza feltöltésben, a Duna közelségében természetesen a csekély alapozású falak nem bírták ki a föld mozgásával járó megterhelést, egy ismeretlen időpontban mind az 1. és 7. szelvény, mind pedig a 6. szelvény fala hosszanti irányban megrepedt, a D-i zárófal egy része alatt pedig a 8. szel2* 12. ábra. A D-i zárófal a 7. szelvényben. 19