Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig

ezekben az években állandóan Rákóczi környezetében élt, de politikai tevékeny­séggel (beleértve ebbe a legegyszerűbb megbízatásokat is) nem foglalkozott. 1717-ben Rákóczi és Kisfaludy útjai elváltak. Kisfaludy Törökországba nem ment el a fejedelemmel. Ezzel életének teljesen új szakasza kezdődik: míg Fran­ciaországban a katonai pályát választja az egyik huszárezredben, egyre inkább eluralkodik rajta a hazatérés vágya, érdeklődése, figyelme újra Magyarországon élő családja felé fordul. Hatévi szünet után Párizsban, 1717. október 21-én kelt levele már válasz anyjának egy korábbi levelére. Ebben rögtön tiszteletteljesen ugyan, de nagyon határozottan visszautasítja Zsuzsanna asszonynak azt a kívánságát, hogy változ­tassa meg vallását, bár hazatérési engedélye megszerzésében nagy előny lett volna a katolizálás. 24 Viszont szemléletére jellemző az a részletes fejtegetés, amelyben megma­gyarázza anyjának, hogy öccseit, Antalt és Balázst 25 miként készítse fel az életre. Azt tartaná helyesnek, ha iskolába járnának, nyelveiket tanulnának, s valamilyen jogi vagy katonai pályát választanának: menjenek „vagy hadakban, vagy törvé­nyes ember mellé, haza ne mennyének ..." Az otthoni nemesi életmódról le­sújtó véleménye van. 1718. augusztus 19-i levelében ismét visszatér ehhez a té­mához, s egyúttal kritikát is mond családja eddigi története felett —• ebben talán az elmúlt évök keserű tapasztalata s a minőségileg más, a polgári fejlődésben a magyarhoz képest magas szintű francia társadalom példája is közrejátszott. Ezért azt tanácsolja anyjának, hogy öccseit —- mivel azok már katolikusok — adja ügyvéd vagy ítélőmester mellé. Ezt azért is tartja fontosnak, mert a jogi pályát társadalmilag fontosabbnak és hasznosabbnak tartja, mint a katonásko­dást. Saját családjának a példáját hozza fel: tudomása szerint a Kisfaludyak közt 24 12. sz. levél. A vallás ügyére később, 1718. június 19-i levelében (1. 14. sz.) még egyszer visszatér, ugyanolyan határozottsággal utasítva el az áttérést. 25 Ezek a levelek tisztázzák Gálos Rezső (i. m. Győri Szemle, 1934. 93. 1.) problé­máját: Boldizsár és Balázs két személy volt. A Gálos által közölt családfa is több he­lyen pontatlan, s hibás a Turul 1896. évfolyamában Nagy Imre által összeállított nem­zedékrend is. Az általunk felhasznált adatok alapján Kisfaludy Boldizsár ágát így állí­tottuk össze: Balázs Vas m. alispánja és követe 1608 1. felesége: Ládonyi Zsuzsanna Mihály 1598—1630 István 1642: Vas m. alispánja Szikéi Zsuzsanna Bocskai Borbála Ádám 1652 Mózes f 1707 alsóbüki Horváth M. báró Pongrácz Zsuzsanna György kuruc brigadéros, 1. Klára — Rumy M. 1680—1730 2. Gáspár t Szecsődy Mária 3. Menyhért t 4. Imre 5. Ádám 6. Boldizsár 7. Anna Róza — Dőry László 8. Antal 9. Balázs — Rátky Klára 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom