Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig

hanem azért is, mert életútja a magyar nemesség politikai magatartásának érdekes példája. A magát honfoglalás kori nemzetségtől származtató, népes Kisfaludy-család, melynek a XVII. században több ága is virágzott, Vas, Sopron és Győr megyében volt birtokos, tagjai különböző, bár nem jelentős megyei tisztségeket viseltek, s a török időkben a történeti körülmények következtében gyakran katonáskodtak. A Habsburg-abszolutizmus és a rendi-nemzeti összeütközésekben a család, miként az osztály, melynek szerves sejtje volt, kettős magatartást tanúsított. Kisfaludy Sándor, a XIX. század elejének kiemelkedő nemesi-nemzeti konzervatív költője úgy tudta, bár konzervatív szellemű apja ezt elrettentő példaként emlegette, hogy ,,a legújabb időkben is két Kisfaludy volt Rákóczynak Pártossá"/

1 Ö nyilván csak a három ágra szakadt nemzetségnek arról a két tagjáról tudott, akik valóban jelentős szerepet játszottak a kuruc felkelésben: Kisfaludy Györgyről és Lászlóról. Mindketten kezdetben csatlakoztak Rákóczihoz, ezereskapitányok, majd brigadérosok lettek. Azután elfogadták a kiegyezést, s tovább élték a birtokos nemesek tipikus életét.

5 Kevéssé ismert azonban a népes nemzetség harmadik, Sopron megyében birtokos ágából származó Kisfaludy Boldizsárnak az élete. Gálos Rezső tanulmánya" megkísérli ugyan, hogy fényt derítsen alakjára, de meglehetősen töredékes képet tud rajzolni róla. Pedig személye nemcsak azért érdekes, mert évekig Rákóczi közvetlen közelében élt, s joggal következtethetjük ebből, hogy a fejedelem feltétlenül bízott benne, hanem azért is, mert családjának többi tagja szilárdan kitartott a császár hűségén, még a szabadságharc évei alatt is. Apja annak a katonáskodó-gazdálkodó-hivatalnokoskodó nemességnek volt tipikus alakja, amelynek a háború egyszerre volt a romlás és megélhetés forrása. Kisfaludy László győri és körmendi várkapitány pl. 1681-ben török fogságba esett, és felesége, Sibrik Mária csak 8000 ezüstért és 12 előkelő török rabért tudta kiváltani egyévi raboskodás után, Felpéc, Alpéc, Csécsény falukban levő birtokait elzálogosítva, ami természetesen a család eme ágának teljes anyagi romlását okozta. Kisfaludy Mózes szintén katonáskodásra adta a fejét. Mint a Batthyány-család familiárisa, végül is komáromi főkapitány (az ottani magyar lovasság élén), majd a török bégből császári huszárezred tulajdonosává lett Csonka bég regimentjében szolgált. Ezzel az ezreddel 1702-ben a birodalomba megy, s a franciák és bajorok ellen harcol. Az akkori gyakorlat szerint jelentős összegeket fektetett be ebbe a vállalkozásba, s amikor 1707-ben vicecolonellusként meghalt, 4 Kisfaludy Sándor minden munkái. Kiadta Angyal Dávid. VIII. Bp., 1892. 559. 1. 5 Thaly Kálmán szerint 1704 januárjában Károlyi Sándornak Pápán négy Kisfaludy tette le a hűségesküt: György, László, Zsigmond és Boldizsár. Thaly, A székesi gróf Bercsényi család 1470—1835. III. Bp., 1892. 98. 1. — Itt jegyzem meg, hogy amit Fenyő István, Kisfaludy Sándor. Bp., 1961. c. könyve 6—7. lapján ír a család ekorbeli szerepléséről, hemzseg a vaskos tévedésektől. Pl. : Kisfaludy Ádám (György kuruc tábornok apja) aligha foghatta el Győrvárnál Heister Hannibál osztrák generálist, mivel legalább 50 évvel korábban élt. Ádám nevű Kisfaludy nem is szolgált a kuruc hadseregben. (Boldizsár ilyen nevű bátyja mindvégig a császári hadseregben harcolt.) Tóth Gyula, Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp., 1958. 123—51. 1. — A családra vonatkozó irodalom, melyet külön hivatkozás nélkül használtam fel: Dengi János, A Kisfaludy-család. A lugosi rk. m. főgimn. értesítője 1888/89. Lúgos, 1889. — Nagy Imre, A Kisfaludy-család leszármazása. Turul, 1896. 1—9., 54—61. 1., 1. tábla. — Méry Etel, Kisfaludy László. Győri Közlöny, 1866. 54—56. sz. (A hasonnevű kuruc brigadéros apja.) 6 Kisfaludy Boldizsár levelei. Győri Szemle, 1934. 93—101. 1. Négy, általam alább ismét közölt levelet publikál. 230