Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból
megállapítani nem lehet. Az öregek úgy állítják, hogy Mindenszentek, mások szerint Keresztelő Szent János, ismét mások szerint a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelték volna a templomot. A templom titulusáról 17 tehát semmi biztosat sem lehet mondani. Támpontul szolgálhat, hogy Keresztelő Szent János napján, valamint Vízkeresztkor, Háromkirályok ünnepén szokott itt a vásár és a búcsú lenni a templom felszentelésének és patrónusának 18 tiszteletére. Ezek a vásárok azonban hamarosan megszűntek. Az eddigiekkel szemben viszont az öregek közül Herbát György a sógorára hivatkozva azt állítja, hogy mint jelenleg, úgy régen is, Mindenszentek napján ünnepelték a templom búcsúját. Végső eredményként elfogadhatjuk, hogy a templomot annak idején konszekrálták. A templom belül bolthajtásos, kórusa kőből van, fakarzattal lett nagyobbítva. Kívülről a templom várszerűen van kiképezve, kőfallal körülvéve, hogy a törökök váratlan betörései ellen a lakosoknak oltalmul szolgáljon. A kőfal erősen omladozik már, újabban zsindellyel fedték le. Régebben a templom tetőzete is más volt, hogy a védekezést jobban szolgálja. A templomban kőből rakott oltárt találtam, ez azonban lépcsőzetével együtt a zavarok idején széttöredezett. Hogy konszekrálva volt-e, azt ma már megállapítani nem lehet. A jelenlegi licenciátus 19 néhány asszony segítségével úgyahogy helyreállította, a letöredezett részeket sárral összetapasztották, így az oltár eredeti formáját visszanyerte és használható. Hordozható oltárköve nincs, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy az oltárt annakidején konszekrálták. 20 Az ide misézni kijáró székesegyházi kanonokok szoktak magukkal hozni oltárkövet, hogy nyugodtan misézhessenek. Felszerelési tárgyak és ruhák: 1 új misekönyv, néhány terítő, kéztörlő, 2 db kis fa gyertyagyertyatartó, 2 db olajfestmény. Egyik a Boldogságos Szűz Mária koronáztatását, a másik a Szentháromságot ábrázolja. 13 db papiros és 6 db bőrhártyára festett kisebb kép, 1 szertartáskönyv, 1 zászló, 2 db fa feszület, csengetyű, 2 db lepel és egyéb semmi. A jelenlegi licenciátus — akit Kónyban találtam meg — azt mondja, hogy a legutóbbi törökdúlás idején az ő jelenlétében átadták a kónyi Csery Mihály vajdának az összes egyházi szereket, kelyhet, ruhákat stb., hogy azokat a győri Káptalannál adja le. Meg kell tőle kérdezni, hogy 17 Eredetileg a rómaiak azt a táblát nevezték titulusnak, melyre a ház urának neve volt felírva. Templom titulusa az a szent, akinek tiszteletére építették. 18 Pártfogó. A templomnak, községnek egy vagy akár több szent patrónusa is lehet. Rendszerint fogadalom folytán lett a templomnak külön patrónusa. 19 Győr, Püspöki Levéltár, Keresztély Ákos püspök iratai, IV. k. 83. lap. A vasvári prépost így magyarázza meg a licenciátusi intézményt a püspöknek, aki előtt ez ismeretlen volt. „Licentiati dicuntur, qui in defectu sacerdotum licet saeculares sint, orant cum plebe, baptizant, et copulant." A török időkben, sőt még az 1700-as évek elején is, olyan nagy volt a paphiány, hogy a főesperesek vagy a püspöki helynök civil embereket bíztak meg bizonyos papi teendők végzésével. Ezeknek legtöbbször a mai gimnáziumi érettséginek megfelelő végzettségük volt. Tanfolyamot is végeztek, és az illetékes főesperestől egy meghatározott helyre licenciát, engedélyt kaptak. Ennek értelmében keresztelhettek, de csak egy egyszerűbb formula szerint, hétköznap, vasárnap előimádkoztak, szentírási részek után „postillákat", tehát evangéliumi magyarázatokat olvastak fel, egyházkelőt, esketést végezhettek. Haldoklók és hívek gyóntatásához felszentelt papot kellett hívniuk. A gyerekeket hittanra tanították. A törökök „félpap"-nak csúfolták őket. 20 Hordozható oltárkő: márványlap, amelybe vértanúk ereklyéit tartalmazó fémdoboz van befalazva. Ilyen oltárkő használatára csak akkor van szükség, ha a felszentelés alkalmával az oltárba helyezett oltárkő megsérült vagy eltűnt. 181
