Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

hogy az építményeknek fapadlójuk lehetett. A faházak falának agyaggal történő betapasztására az analógiák utalnak. A tapasztások az 5. szelvény legalsó szinten fekvő feltöltésében mutatkoztak. Ugyanitt vörös falfestménytöredékeket is találtunk (420 cm mélyen), ami arra utalhat, hogy az I. periódushoz tartozó építmények egyikét-másikát kifesthették. Az épületeket valószínűleg náddal vagy zsindellyel fedhették,

18 ebben a rétegben ugyanis tegula vagy imbrex egyáltalán nem volt. A fentiekben leírt jelenségek, sajnos, összefüggő képet nem adnak. A már ismert római falak alaprajzi elhelyezkedése ugyan nem zárja ki, hogy -291cm <t& . ^> ^j^Rnszmgg^ggggjjg^-;, g

er

e

n(

3gyc!>zcis ház szintje 3. ábra. A 10. szelvény D-i falának metszete — legalul a faház, ill. annak megújítási szintje. az egymástól É—D-i irányban 7,5—8, ill. K—Ny-i irányban 9—9,5 m-re jelentkező részleteket egyetlen faépítményhez kössük, de ezt a feltételezést ugyanakkor semmi sem támogatja; a C felület gerendái legfeljebb arra utalnak, hogy a feltárt részletek nem tartozhattak 3, legfeljebb 2 épülethez. Az 5. szelvényben, a D területen végzett bontás során a kis felületen objektumokat nem találtunk, az iszapréteg feletti 450—490 cm mélységben azonban számos I. sz.-i kerámiatöredék jelentkezett. Az 1. szelvényben az A-val jelölt területen 420 cm mélyen világosabb, kavicsos, faszenes réteget értünk el. Alatta 10 cm széles világossárga, kavicsos járószintre figyelhettünk fel, majd ennek alján ismét az előzőhöz hasonló sárgásszürke, faszenes, helyenként kavicsos, lapos kövekkel jellemezhető réteg következett (4. ábra) csaknem 20 cm szélességben. A B felü18 Ld. L. Jacobi: Das Römerkastell Saalburg (1897) 207. A hasonló technikával épített székely faházakat is bükkfadeszka fedi — ld. Magyarság Néprajza I. (Bp. é. n.) 445. 10