Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
egymástól elég távol helyezkedtek el. két fő tömbjük a temető É-i részének Ny-i oldalán és D-i részében a bányászattal elpusztított terület környékén lehetett 97 . Jellemző temetkezési szokásuk a fegyverek mellékletül adása és római kori pénzek sírba helyezése, ezt a hagyományt őrzik a későbbiekben is. Valamivel később jelentek meg Győrben a griffes övdíszeket viselő férfiak, a temető használatának középső szakaszára jellemző viseletű asszonyaikkal. Ekkor másodszor is felosztották a temető területét, a déli rész É-i sávjában egymás mellé került a „régi" és az „új" népességcsoport temetője 98 . A temető használatának középső szakaszában, az új csoport megjelenésénél valamivel később (amire a gyöngy- és fülbevalótípusok változásából, a gyűrű- és karperecdivat elterjedéséből következtethetünk) együttesen és részben már összeolvadva használták az északi részben levő középső és keleti területeket. A női viseletben semmi sem különbözteti meg ekkor az egymás mellett élő népcsoportokat, úgy tűnik azonban, hogy a férfiak övei és a temetkezési szokások az eltérő hagyományokat őrzik. A győri temető használatának harmadik szakaszában ismét új népcsoport (az indások) megjelenésével számolhatunk. Sírjaik elkülönülve, egy sávban találhatók a legészakibb temetőrészben (egy-egy indás férfisír a továbbra is használatban maradt temetőrészeken is felbukkan). A késői leietek igazolják, hogy ebben az időben használták az északi sávhoz csatlakozó temetőrészt, új sírokat nyitottak az ÉNy-i korai lemezes sírok melletti, már az előző szakaszban is használatba vett területen, a D-i lemezes csoport temetőjének belsejében és a legdélibb griffes sávban. Benépesült a déli griffes csoporttól É-ra. ÉK-re levő (hiányosan feltárt) temetőrész is 99 . A temető benépesülésének ez a sémája eltér mind Fettich N., mind László Gy. elképzeléseitől. Az elemzés azonban nem érinti például László Gy. elemzésének olyan eredményeit, amelyek nem szoros függvényei a temető belső idő97 Ez a rendszer erősen emlékeztet az Alattyán-tuláti II. kronológiai csoport temetőrészében tapasztaltakra: Kovrig I., i. m. Arch. Hung. XL (1963) 179—183., ahol sikerült az egyes csoportok belső rendjét is megfigyelni (ez a rendszer a nomád jurtacsoportok rendszerének felel meg, az ismert párhuzamokon kívül vö. ehhez a mongol kűrijén „kerektábor" formációját, Ligeti L., A mongolok titkos története, Bp. 1962., 151.: 120. j.). „Korai" jellegű sírjainkat egyébként is számtalan kapocs fűzi Kovrig I. második kronológiai (és etnikai) csoportjához, ami igazán nem meglepő ha meggondoljuk, hogy szinte valamennyi „korai" tárgyunk az ún. közép avar időkbe keltezhető. Erről és a vele kapcsolatban felvetődő történeti kérdésekről legutóbb Bóna T., i. m. Arch. Ért. 97 (1970), 256—261. 98 önként kínálkozik, hogy az itt egymás mellett levő három csoportot egy egységnek véve közvetlenül következtessünk a győri temetőt használó közösség társadalmának néhány sajátosságára. Középen, a legelőkelőbb helyen a „lemezesek" leszármazottai temetkeztek, közéjük, az előkelő helyekre griffesek is kerültek, akár korábbi sírok bolygatása árán is. A rangosabbnak számító balszárnyon a csatlakozott griffesek találhatók, míg a jobbszárnyra a szegényebb családok temetőrésze került (akik zömmel a „helyi" lemezesekhez tartozhattak, már amennyire egyes viseleti és szokáselemekből erre következtethetünk). Az így kapott kép majdnem teljesen megegyezik azzal, amit László Gy. rajzolt a temető V. sávjának helyzetéről: i. m. Arch. Hung. XXXIV (1955), 75—80. 99 A legkésőbbi avar kori sírokat még láthatta az a népcsoport, amely a X. sz.ban ismét használatba vette a temető területét, hiszen a Ny—K irányítású, honfoglalás utáni sírok ezekhez csatlakoztak, a korai lemezes sírokat azonban már figyelmen kívül hagyták. Az avar kori temető a VIII. sz. második felében még javában használatban volt, azt azonban, hogy mikor hagyták fel, a korhatározó leletanyag hiánya, az előkerült „késői" típusok használati idejének végéről folyó vita lezáratlansága miatt ma még nem állapíthatjuk meg egyértelműen. 94