Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kőhegyi M.: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban

Abonyi Lajost régebbről ismerhette Rómer.

3 A fiatal Abonyi mint egyetemista a szabadságharc alatt a mozgó nemzetőrségben szolgált, s ez a közös múlt nyilván közelebb hozta őket egymáshoz. Az Abonyi Lajos csak írói álnév, családi neve Márton Ferenc volt; az első levél címzésén családi nevét találjuk. Ez a levél különben egy csoportba tartozik a Csetneki Jelenik Elekhez írtakkal, hiszen valamennyi a tószegi ásatások ügyében íródott. Tiszteletes Márton Ferencz földbirtokos Űrnak Abonyban. Budapest, 5. Mái 1876. Mélyen tisztelt Barátom! A tószegi tárgyak Pulszki Ferenc'

1 Ö Mgánál oly feltűnést okoztak, miszerint a még további ásatást is, természetesen a Múzeum költségén, elhatároztuk.

5 Élni akarunk azon jó alkalommal, hogy míg puha a hullott föld, mindent megmentsünk, a mi még megmenthető!

6 Azért szeretném, ha Jelenik úr még a vasárnapot Tószegen tölthetné és az agendákat

7 Dr. Hampel József úrnak [elmondaná], ki vasárnap estve Szolnokra indul és magával assistensül Nagy Géza múzeumi díjnok urat viszi!

8 Ők hétfőn reggel lesznek Tószegen. — Ez mind jó lenne, de a főt. lelkész úr nem fog-e nehesztelni, ha a múzeum tisztjei még egykét napra vendégszeretetét igénybe veendik! Ha letetszik rándulni, kérem Jenő úrnak lelkére kötni, hogy a kagylókból hozzon mutatványt. — Én földestől vétettem ki néhány darabot, hogy mindenestől kiállíthassam; de a hol ültem, ottan maradtak e darabok is. Kérem tessék a rögöket fölkerestetni, vagy újakat kiásatni, — de mindenesetre több darabot felszállíttatni. Sajnálom, hogy kedves Barátomnak annyi alkalmatlanságot készítünk; de így jár az, a ki oly szívélyes, mint t. Kegyed és szeretetre méltó 3 Vargha Gy., Abonyi Lajos emlékezete. A Kisfaludy Társaság Éviapja. Űj évfolyam 34. köt. — Vargha Gy., Abonyi Lajos emlékezete. Budapesti Szemle, 1900. CIL 350—366. — Györe J., Abonyi Lajos pályája. Budapest. 1914. — Schwarz H., Abonyi Lajos (1833—1898) élete és irodalmi munkássága. Budapest, 1917. — Sőtér L, szerk., A magyar irodalom története. Budapest, 1965. IV. 187—189. 4 Pulszky Ferenc (1814—1897) negyedszázadon át (1869—1894) a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. — Ferenczy J., Pulszky Ferenc életrajza. Budapest, 1889. — Oltványi A., Pulszky Ferenc. Budapest, 1958. 5 A magyar és a környező területek bronzkora szempontjából alapvető fontossági i Tószegi Laposhalom eis5 tárgyait Márton Ferenc fedezte fel és szolgáltatta be a Magyar Nemzeti Múzeumnak (Leltári szám: 1876. 86. 1—10.). Az ásatást Rómer kezdte meg, maid Csetneki Jelenik Ede folytatta. — Csetneki Jelenik E., Tószegi ásatások. AÉ 10 (1876) 277—283. 6 A Tisza árterének szélén álló halom évről évre kopott, oldalából nagy földtömegek szakadtak le. Ebben az évben különösen erős volt az árhullám, Márton JFerenc egy ilyen szakadásban találta az első leleteket. Erre vonatkozik a „hullott puha föld" kifejezés. 7 Ag-nda = elintézni, elvégezni való dolgok. 8 H?mpel József (1849—1913) ekkor a Nemzeti Múzeum segédőre, kitűnő és igen termékeny régészünk lett. — Márton L., Hampel József. Nyugat, 1913. 829—834. Nagy Géza (1855—1915) a népvándorláskor elismert szaktekintélye lett. Életmüvének feltárására ez ideig igen kevés figyelmet fordított tudománytörténetünk. — Nagy G., AÉ 1915. 1—3. — Nagy G., Századok, 1915. 225—227. 246