Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése

gesebb hiányokat pótolták, az épület annyira romos lehetett, hogy a káptalan a teljes újjáépítést tervezgette. 1551-ben Velykey Márk szentadalberti prépost, püspöki helynök és Buday Pál mesterkanonok felkereste Pozsonyban Ujlaky Ferenc püspököt, hogy vele is megtárgyalja a templom újjáépítésének anyagi lehetőségeit.

7 A nagyobb méretű helyreállításnak, újjáépítésnek azonban gátat vetett a stratégiai szempontból egyre nagyobb jelentőségűvé váló győri vár fokozatos kiépítése. A győri vár katonai jelentőségét ma sem jellemezhetnők jobban, mint Cesare Campana 1597-ben Velencében megjelent könyve: „Győr igen erős város a Duna jobb partján, Bécs alatt jó hetven olasz mérföldnyire, ott, ahol a több ágra szakadt folyón nem csupán a komáromi nagy szigetet alkotja, amelyet Csallóköznek neveznek... Ez a város, alakjára négyzet lenne, ha nem nyúlna meg kissé a folyam irányában... Köröskörül víz övezi, részben a természet játéka, részben emberi kéz mestersége folytán. A város nyugati oldala felől ugyanis a Rába folyik, amely a gráci hegyek között ered, s folyása közben félkört formál, miáltal sok vizet vesz fel magába, mindazonáltal szétágazván itt ömlik a Dunába, illetve egyesül ennek egyik ágával, amelynek Rábca a neve, A Rábca pedig, amely mély és gázló híján levő folyó, a győri Kastélynál egyesül újra a Dunával, miközben szigetet formál, míg balfelől, közte és a Csallóköz között egy másik sziget alakul, úgy, hogy a város mellett a folyók egy szigetecskét és egy jóval nagyobb szigetet is alkotnak. A többi oldal felől pedig mély és vízzel telt árok biztosítja a várost mindenféle portyázás és támadás ellen."

8 A mocsaras, vizenyős síkságból kiemelkedő Káptalandombon nem véletlenül találunk őskori leleteket, nem véletlenül települtek meg a rómaiak, s az ő nyomukban az avar-szláv települők, s végül a szerveződő magyar államiság idején az 1033-ban alapított győri püspökség. Azok a településformáló földrajzi erők, amelyek az egész középkor folyamán éreztették hatásukat a püspöki és ispáni székhely körül szerveződő város fejlődésén, tragikusan határozták meg a város sorsát a fenyegető török hatalom megjelenése idején. A Bécs felé törő török hadseregnek útját vágta a Duna és a Hanság, az egyetlen út, amely lehetővé tette a nyugat felé irányuló felvonulást, Győrön át vezetett. Ugyanakkor az északnyugat felől, a Duna bal partján előnyomuló császári sereg Győrnél jó átkelőhelyeket talált. Ezzel a város mindkét lényeges stratégiai, ill. taktikai feltételnek (piazza di copertura — piazza di manovra) eleget tett. A XVI. század közepétől kezdve Győr vára az exisztenciáját féltő Bécs szemében egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, s megkezdődik a kor hadászati követelményeinek megjelelő kiépítése.

9 A XV. század folyamán a Káptalandomb megerősítése a várépítés középkori igényeinek, szabályainak megfelelően magas falakkal, négyszögletes és fél7 Ludányi kanonok ígéretére vö. Székesegyházi Számadáskönyv II. 57—58. 1. Az újjáépítésre 1. uo. III. 98. 1.: „pro negotio reedificationis ecclesie." Az adatokat Bedy idézi: i. m. 6—7. 1. 8 Campana, Cesare: Delle Historie del mondó vol. II. che contiene libri 16, ne'quali diffusamente si narrano le cose avvenute dall'Anno 1580 fino al 1596. Venetia 1597. 630. 1. A magyar fordítást Maggiorotti, L. A. — Banfi, F.: Győr vára c. tanulmányából (Klny. Hadtörténelmi Közlemények 34 (1933) (1—2. 1.) közöltem. 9 Magiorotti—Banfi: i. m. 2. 1.; — Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról. (Győri Szemle Könyvtára 28. sz.) Győr, 1944. 4. 1. 85