Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése
A KÖZÉPKORI GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ PUSZTULÁSA ÉS ELSŐ BAROKK ÁTÉPÍTÉSE A győri püspöki székesegyháznak a XV. század végéig kialakult — román és gótikus elemekből összeszövődő — épülettömege a XVII. század első felében erősen átformálódott: II. Draskovich György és Széchenyi György püspöksége idején lényegében kialakult az az épületalakzat, amely a Hefele-féle átépítés, továbbá a Handler-féle homlokzatátalakítás, s az Aigner—Csányi-féle „helyreállítás" ellenére 700 éve — lényegében jelenlegi formájában — illeszkedik a Káptalandomb épületei közé. A székesegyház két éve folyó helyreállítási munkálatai folyamán már eddig is több részletkérdés tisztázódott, s joggal remélhetjük, hogy a további kutatási-feltárási és helyreállítási munkák során birtokába jutunk mindazoknak az adatoknak, amelyeknek alapján biztonsággal rajzolhatjuk meg a székesegyház építészettörténetét, s a magyar művészet történetének ezt a jelentős emlékét beleállíthatjuk a magyar s az európai művészet fejlődéstörténetébe. A megírandó monográfia előkészítése, a vitatható részletkérdések tisztázása szükségessé teszi, hogy egyes részleteredményeket már menet közben is közzétegyünk, vállalva természetesen a későbbi kutatásokból adódó korrekciók kötelezettségét is. Jelenlegi dolgozatomban a középkori épület pusztulásával és a XVII. századi első barokk átépítéssel szándékozom foglalkozni, abban a reményben, hogy dolgozatom a további művészettörténeti és régészeti kutatások számára is ad bizonyos támpontokat, s lehetővé teszi egyes szilárd pontok körülhatárolását. A több évre tervezett helyreállítási munkálatokat Győr város és a megye közönsége igen nagy figyelemmel követi, a kutatásokat végző szakembernek — úgy érezzük — bizonyos mértékben kötelessége az is, hogy a kialakuló eredményekről a város építéstörténetében olyan jelentős objektum iránt érdeklődő közvéleményt is tájékoztassa. A székesegyház építéstörténetét érintő feldolgozásokból, tanulmányokból tudjuk, hogy a török időkben súlyosan megrongálódott építmény újjáépítése Draskovich György püspök idején, 1639—45 között zajlott, befejező munkálataira Széchenyi György püspöksége alatt került sor. 1 1872-ben, a székesegyházi iratanyag rendezése során előkerült egy, a templom átépítését tárgyaló, olasz nyelvű szerződés. 2 Ennek kiadása, pontos értelmezése mind ez ideig nem tör1 Bedy V., A győri székesegyház története. (Győregyházmegye múltjából. I.) Győr, 1936. 13—16. 11. 2 Kreskay A., (Legújabb lelet Győrött, AÉ 6 (1872) 280—282. 1.) beszámol arról, hogy Zalka János püspök a készülő Canonica Visitatio dokumentálása érdekében át1*5 * 63
