Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez

zsek földjére

3a esik. Ezen belül négy műhely dunamenti: Brigetio (6 db), Arrabona (3 db), Intercisa (2 db), Solva (1 db). A többi három műhely Belső-Pannoniában helyezkedik el: Lengyelen (2 db), Gorsiumban és Gyulafirátót-Pogánytelken (1—1 db). A másik gyártási központ Siscia lehetett (8 db) a közeli Neviodunummal együtt (1 db). Ismeretlen pannóniai helyről került a Magyar Nemzeti Múzeumba 1—1 félkész példány; az egyik állítólag Komárom megyéből származik. A Duna—Tisza közötti Szarmata-Jazig területen is utánozni próbálták: Felsőalpár-Szikrán (1 db). A félkész darabok között egyaránt megtalál1. ábra. Félkész áttört bronzcsat 2. ábra. Félkész áttört bronzveret töredéke juk az öntőmintákat (Intercisáról és Gyulafirátótról 1—1 db), az ólom (Arrabona, Brigetio, Solva és ismeretlen helyről 1—1 db, Sisciáról 8 db) és bronz öntvényeket. A már elkészült áttört fémmunkák lelőhelyei közül Brigetio (235 db) és Siscia (100 db) a legszámottevőbb. Arrabonából eddig alig egy tucatnyi példány ismert, ami egyáltalán nem áll arányban a hely fontosságával. (Lásd 2. sz. jegyzetet!) * * * Mielőtt rátérnénk az arrabonai gyártmányok ismertetésére, röviden vázolni szeretnénk az áttörtekkel kapcsolatos néhány problémát: rámutatni kialakulásuknak, technikájuknak, stílusuknak néhány jellegzetességére, valamint a pannóniai helyi fémművességnek előzményeire, működésére és kereskedelmi kapcsolataira a császárkorban. Az áttört bronzok eredete sokat foglalkoztatta a kutatókat.

4 Végeredmény3a A Mócsy, Bevölkerung von Pannonién bis zu dem Markomannenkriegen. Budapest, 1959. Az Azalusokról: 54 sk. — Az Eraviscusokról : 59 sk. 4 A. Riegl, Spätrömische Kunstindustrie. Wien, 1927. 364 skk. — Pannóniai vonatkozásban: Nagy L., A peltamotívum a pannóniai kőemlékeken. AÉ 42. 1928. 91. skk. — A keleti eredethez: J. Strzygowsky, Orient oder Rom. Leipzig, 1901. 70