Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Gabler D.. Kiadatlan római kőemlék Sopronból
Appianostól tudjuk, hogy Sullát — halála után — trombiták hangjai mellett kísérték Rómába, sőt Claudius császár temetésénél is tubák harsogtak 74 . A triumfális művészeti alkotásokon kívül ábrázolása elég ritka. Ezek közül egyike a legjobbaknak a chersonesosi tubicen sírkő, amelyen egy álló alak tartja kezében ezt a hangszert. 75 A soproni emléken levő tuba formailag a Pa4. ábra. A zsámbéki tuba lazzo dei Consercatori történeti reliefjével állítható párhuzamba 76 . Pannóniában egy carnuntumi sírsztélé keretezett feliratos mezeje alatti felületen láthatjuk a ferdén elhelyezett tubaábrázolást a sopronihoz hasonló megoldásban. A síremléket M. Praeconius Iucundusnak, a legio XV. Apollinaris tubicenjének állították az I. sz.-ban. 77 Mommsen kétli, hogy zenész sírköve lenne egy másik carnuntumi sztélé, melyen talán e hangszer ábrázolása is felfedezhető 78 . Ez is a leg. XV. Apollinaris egyik katonájának sírköve. Nem lehetetlen, hogy a soproni sírkövön is ugyanennek a légiónak egyik tubicen je és liticenje lehetett feltüntetve, akik leszerelésük után telepedtek le annyi társukkal együtt Scarbantiában. 79 A carnuntumi kőemlék egy aránylag egyenletesen szélesedő típusú trombitát mutat be, tipológiailag a mienkkel kevésbé vethető össze. Eredeti tuba az említett példányon kívül elég kevés van 80 , éppen ezért itt részletesebben kell foglalkoznunk azzal az eddig egyetlen pannóniai lelőhelyű darabbal, amely a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi kiállításán látható 81 (4. ábra). Lelőhelye Zsámbék, a múzeum birtokába Kelemen Krizosztoma zsámbéki apáca ajándékaként került 82 . A bronzkürt hosszú, enyhén ívelt, nagyjából egyenletesen szélesedő testű. Tengelyéhez képest kissé ferde hangtölcsére alig észrevehető peremszerű kiképzést kapott. Három helyen törött, középső része hiányos, nincs meg a fúvórésze sem. (Ábránk kiegészített állapotban mutatja be.) A lemez összeillesztésénél az egyik oldal kivágott háromszögű lapjai a másik oldalra kalapálva tartják össze a trombita testét. Az eredeti rész hossza 128 cm, nagyjából az átlagosnak felel meg 83 . (Feltűnő, hogy a soproni sírkövön a tuba kisebb a lituusnál.) Keresztmetszete nem egészen szabályos körnek felel meg. 74 MGG XI. 662; Seneca, Apocol. 12 tubicinum, corníc'num omnis generis aenatorum tanta túrba, tantus concentus, ut etiam Claudius sentire posset. Seneca itt csak gyászzenére gondolhatott, és nem signalra. A tubának a halotti kultuszban betöltött szerepéről ld. még Wagner J., Egy. Phil. Közi. 67 (1943) 146. 75 Behn, F., Musikleben im Altertum und frühen Mittelalter (Stuttgart, 1954) 136. 76 Wace, A. J. B., Papers of the British School at Rome III. nr. 3 (1905) pi. 26, 6 77 Bormann, RLiÖ 1 (1900) 135 fig. 28. 78 CIL III. 4483. 79 Mócsy A., Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen (Bp., 1959) 43. 80 Behn, i. m. 36. 81 A kürt publikálásra való átengedését ezúton köszönöm meg Barkóczi Lászlónak. 82 Mihalik S., Magyar Múzeum (1947) 27. Lsz.: 10/951. 3. 83 A neuvy-i trombita hossza 144 cm. w.
