Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Gabler D.. Kiadatlan római kőemlék Sopronból

viszont arra engednek következtetni

42

, hogy az elvonulást, távozást és a takarodót fújták vele a katonáknak

43

. Használták azonban polgári személyek is, mint arra az egyik Horatius-szatíra utal

44 — temetéseknél, ünnepségeken, vagy esetleg nagyobb rendezvényeken. Ismerünk egy collegium liticinum, cornicinumot, melynek tagjai az I. sz.ban kifejezetten ilyen alkalmakon játszottak.

45 Ez utóbbit az auktor- és epigráfiai adatokon kívül ábrázolások is bizonyítják. Egy Preturíban (Itália) talált mészkő dombormű temetési menetet mutat be, amelyen a lituust fújó zenészek (liticines )is részt vesznek. Ennek az Augustus kori kőemléknek lituusábrázolása

46 szinte pontos mása a soproni sírkőre vésett hangszernek. Szép ábrázolását láthatjuk M. Iulius Victor fent említett sírkövén is, ahol az elhunyt collegiumi tag jobbjával egy vállára támasztott lituust tart, baljával pedig cornut támaszt. Ezen kívül a lituusnak sírkövön történő ábrázolását nem irmerjük. Eredetiben nagyon kevés maradt fenn; legnagyobb közülük a vatikáni Museo Etrusco Gregoriano Caereben talált darabja

47

; a mienkhez hasonló a Withamból származó, carnyxhöz hasonló példány

48

. A római Germaniából olyan leleteket ismerünk, melyeken a hangtölcsér csak enyhébben hajlik vissza, ilyen például a Mainzban őrzött flörsheimi, a saalburgi múzeumban levő, vagy a barbaricumból származó köslini és hannoveri trombita''

9

. Valamennyi tagolt, esetleg díszített tartókkal is fel van szerelve — úgy, ahogy ezt M. Iulius Victor sírköve is mutatja. A szájrész (Mundstück) mindegyiken finoman modellált, ezt próbálja különben a soproni sírkő faragója is visszaadni. A lituus 78—79 cm hosszúságú, ugyanilyen méretre enged következtetni az említett liticen sírkövön ábrázolt példány is.

50 Általában bronzból készülnek

51 — a szájrész esetleg csontból (3. ábra). =0 3. ábra. Tuba és lituus ábrázolása a soproni sírkövön 42 Ammianus Marcellinus, 24, 1. 1; 19, 6. 10. 43 Ld. Müller, A., Philologus 64 (1905) 597. 44 Horatius, Sat. I. 6. 45 Théderat, H., DS III. 2. (Paris, 1904) 1268. 46 Cuq, E., Funus címszó DS II. 2. (Paris, 1892) 1391. 47 Behn, i. m. 40. 48 Lindenschmit, L., Handbuch d. deutschen Altertumskunde I. (Braunschweig. 1880) 273. 49 Behn, i. m. 38. 50 Mintegy fél ember nagyságú. Egyedül a caere-i 160 cm hosszú. 51 Pontos összetételére ld. Evans, J., The ancient bronze implements, weapons and ornaments of Great Britain and Ireland (London, 1881) 360—362. 64