Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Uzsoki A.: Előzetes jelentés a ménfőcsanaki kelta temető ásatásáról

4. ívelt élű és hátú vas vágókés, lapos, lehajló nyéllel, hegye letörött. H: 36,3 cm, Sz: 5 cm, lsz.: 69.12.118. (VIII. t. 3.) 5. Sárgásszürke színű, urna alakú, korongolt agyagedény, élesen kihajló szájperemmel, nyakán éles borda, vállán árkolt borda, talpát omphalos tölti ki, mely alulról lapos, belülről domború. M: 15,5 cm, SzÁ: 12,2 cm, TÁ: 3,6 cm, lsz.: 69.12.119. (VIII. t. 4.) 6. Barnásszürke színű, korongolt és kézzel formált, szabályos szitula alakú agyagedény. Bordás száj pereme alatt rövid nyaka kifelé ível, nyaktoben két barázda között borda, mely sűrűn vájt gyöngyözést utánoz. Ezalatt szépen ívelő vállát alulról is barázda keretezi, a vállán balról jobbra irányulva ferdén lefelé haladó párhuzamos sávok szalagdíszt alkotnak. Minden második sáv átlós irányban besimított hálómintát mutat. Talpszélé felett az oldalán körbefutó barázda. Talpán két koncentrikus barázda. Az edény nemcsak megjelenésében és kidolgozásában hasonlít a bronz szitulákhoz, hanem méreteiben is. M: 27,1 cm, SzÁ: 16X17,6 cm, TÁ: 13,2, lsz.: 69.12.120. (VIII. t. 5.) 7. Barnásszürke színű, korongolt és kézzel formált agyagtál, enyhén behúzott nyakán borda, fala aránylag vastag. Belsejében ötszög alakban szabálytalanul kidolgozott ívelt és egymásba kapcsolódó motívum, mely két sorban elhelyezkedő benyomott fűrészfogsorból van kialakítva. A díszítést kettős, koncentrikus, besimított vonal szabálytalanul veszi körül. M: 7,4 cm, SzÁ: 24,8 cm, TÁ: 7 cm, lsz.: 69.12.121. (VIII. t. 6.) 8. Fiatal juh csontvázának maradványai: hosszúcsont- és bordatöredékek, lsz.: 69.12.122. (VIII. t. 6.) 9. Az előbbihez tartozó hosszúcsontok, lsz.: 69.12.123. Az ismertetett tíz sír a ménfőcsanaki kelta temető korai szakaszából származik. A temetkezési mód és a leletanyag LT B jellegű. Eddigi megfigyeléseink szerint a Kisalföldet megszálló kelták a Bécsi medence felől lépték át a Fertő tó déli átjáróját, és Sopron környékének meghódításával biztosították a Hanságtól délre eső területnek e fontos nyugati hídfőjét. Sopron környéki kelta temetők közül legjelentősebb és vizsgálatra legalkalmasabb Bécsi dombi temető korai szakasza áll legközelebb a ménfőcsanaki sírokhoz. Véleményünk szerint az LT B jellegű kisalföldi leletanyaghoz köthető ethnikum a sírok tanúsága szerint katonai jellegű, hódító réteg volt, melynek Sopron felőli előrenyomulását nyomon lehet követni. Hegykő, Egyházasfalu, Petőháza, Fertőszentmiklós, Babot, Beled, Bősárkány, Cakóháza, Árpás, Mórichida, Mérges, Koroncó, Ménfőcsanak, Győr, Gönyü, továbbá Nyúl, Écs, Pázmándfalu, Tápszentmiklós lelőhelyek mutatják az LT B réteg hódító útját. A Hanságtól délre 15— 20 km-es sávban történhetett a Kisalföld déli részének megszállása, majd a Rába vonalának megerősítése, melyet az Árpás—Mórichida közti gázlónál, a Koroncó melletti átjárónál, végül Ménfőcsanak és Győr területén megsokasodó temetők tanúsítanak. A Rábának a Dunába ömlésénél levő ősi átkelőhely (meiy egyúttal a Hanság lápterületének keleti határa) biztosítását, hídfőállás kiépítését látjuk a Rábateraszon található ménfőcsanaki és Győr kálváriái temetőkben, valamint a Mosoni-Duna teraszán levő Győr új szállásoki temetőben. A megszálló keltaság győri csomópontjából további megszálló útvonalakat jeleznek a Duna menti és a Pannonhalmi dombság Bakony felé vezető völgyeinek lelőhelyei. 54