Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Dávid L.: Győr-Moson és Sopron vármegyék a II. világháború idején és felszabadulásuk
nek a bátor embereknek — akik így harcoltak a mérgező nyilas propaganda ellen — még a nevét sem tudhatjuk meg. A katonaszökevényekre 1945-ben már azonnali halál várt. Ennek ellenére mind gyakoribbá váltak a szökések, ezért a nyilasok újabb eszközöket is kerestek, kiterjesztették a büntetést. Kibocsátott rendeletük szerint: a katonaszökevények hozzátartozóit felkutatják, internálótáborba zárják, kényszermunkára íté-ik; — a katonaszökevény és hozzátartozói vagyonát elkobozzák; — a katonaszökevényekre a kegyelmi elhatározások nem vonatkoznak. Hogy menekülésüket lehetetlenné tegyék, a rendelet kimondja: „Aki a katonaszökevény szökését, bujkálását hallgatásával fedezi és támogatásával elősegíti, mint bűnrészes, a katonaszökevénnyel azonos elbánásban részesül." 4 ^ Nemzeti értékeink elrablói, megsemmisítői ellen is felléptek dolgozóink. Miután a németek nem tudták kiszállítani a mosonmagyaróvári Hubertus Vadásztöltény-, Gyutacs- és fémárugyár gépeit: az SS fel akarta robbantani az üzemet. A gyár 50 munkása fegyverrel akadályozta meg tervük végrehajtását. 43 Az ellenállás, a harc nem vált általánossá, nem akadályozhatta meg a pusztítást, nem rövidíthette meg a német-nyilas uralmat, nem járult hozzá területünknek a felszabadításához — de a mártírok, harcosok növelték megyéink lakosságának becsületét. A jelszabadító hadműveletek A budapesti német és magyar hadseregcsoportok megsemmisítése után a szovjet főparancsnok:ág — nagyszabású hadműveleti tervében Magyarország teljes felszabadítását tűzte ki céljául, hogy utána behatoljon az osztrák területre, és megteremtse Németország déli részei elleni támadás feltételeit. Ennek megvalósításával a II. és a III. Ukrán Front hadseregeit bízta meg. „A szovjet hadsereg januári támadása következtében a fasiszta Németország politikai, gazdasági és katonai helyzete erősen megrosszabbodott." 44 Hitler a háború elhúzása céljából délen támadást és tartós ellenállást tervezett. Szüksége volt erre: politikai okokból — Magyarország az utolsó csatlósa, gazdasági okokból — délnyugat-dunántúli olaj mezők biztosítása, katonai okokból — a Duna vonalán kiépítendő védelem felszabadíthat német csapatokat, ezeket Berlinbe vezényelhetik át. E oélok érdekében a német hadvezetőség átcsoportosította erőit. Kiegészítette és újjászervezte a szétvert fasiszta hadosztályokat: embereket, fegyvereket irányított át a nyugati frontról a szovjet—német arcvonalra. A megszállt terepszakaszokon a megerősített védelem fedezete mellett nagy erőket összpontosított a III. Ukrán Front csapataival szemben. Március 6-án koncentrikus támadást indított, hogy a szovjeteket visszavesse a Duna vonala mögé. A szovjet parancsnokság — felderítése révén — tudomást szerzett a német tervről. „A 3. Ukrán Front csapatai az előre kiépített védelmi terepszakaszokra támaszkodva, tartalékaikkal ügyesen manőverezve, és harc közben a legjobban veszélyeztetett irányokba csoportosítva át erőiket, nemcsak hogy sikeresen viszszaverték a hitleristák rohamait, hanem szét is zúzták csapásmérő csoportosítá42 GyNH 1945. II. 24. 43 Rácz B.—Strassenreiter E., Az üzemi bizottságok szervezete — (1944—1945) — TSz VIII. évf. 2—3. sz. (1965) 35. 44 Auer K. fordítása: A második világháború 1939—1945. II. (Bpest, 1963) 388. 380
