Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

11. Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten 1924. évi január hó 29-én, a brennbergi bányatele­pen 1924. február hó 1-én életbe léptetendő készpénz-bérrendszer tárgyában. Jelen voltak: a központi igazgatóság, a bányaigazgatóság, a bányamunkásszövetség és az össz­munkásság részéről alulírottak. 1. A föld alatti munkahelyeken érvényben levő szakmányokat bizonyos szorzószámmal oly magasra emeljük, hogy a vájárok a jelenlegi (január 1—19 közötti ténvleges) teljesítményekkel számolva átlagban 20 000 korona műszak­keresetet érhessenek el. Az urasági műszakokban vagy napszámban dolgozó munkásokat illetőleg egy a föld alatti munkásoknál 20 000 korona, a külszíniek­nél 18 000 korona összegben megállapított keretet állítunk fel és az egyes mun­kások beosztásuk és munkaképességük szerint ezen kereteknek következő szá­zalékát fogják megkeresni: vájárok 100%, segédvájárok 80%, csillések 60%, ta­karoncok 45%, egyéb bányabeliek 60%, iparosok 70%, napszámosok 55%, nők 35%, gyermekek 30%- Az egyes kategóriákba való besorozást a bányaigazgató­ság fogja eszközölni. A föld feletti iparosok százalékos keresetei azon műszakok után, melyeket beosztásuknál fogva föld alatt tartoznak teljesíteni, a föld alatti munkásokra megállapított keret után számítandók. 2. Minden dolgozó munkás igényjogosult családtagja után műszakonként 300 korona családi pótlék állapíttatik meg. Igényjogosultnak tekintetik a törvé­nyes feleség és a törvényes keresetképtelen gyermek 14 éves korig. A megálla­pítás szempontjából az eddigi gyakorlat mérvadó. 3. Az eddig természetben adott kedvezmények közül a lakás, fűtés és vilá­gítás egyelőre az eddigi mérvben változatlanul érvényben maradnak. Az élelmi és egyéb szükségleti cikkek és anyagok a mindenkori forgalmi áron készpénzfizetés ellenében lesznek raktárainkban kiszolgáltatva, lehetőleg oly módon, hogy egy előlegperiódusban az árakon változások ne történjenek. 4. 1924. február 1-én megszűnik a betegek élelmezési kedvezménye is, és életbe lépnek a népjóléti és munkaügyi minisztérium azon rendelkezései, me­lyek a betegségbiztosítási napibér osztályokra és segélyekre nemkülönben a munkaadó és munkások által fizetendő betegségbiztosítási járulékokra vonatko­zólag ez időponttól kezdve a törvényes rendelet alapján érvényben lesznek. 5. A nyugdíjasok ellátását illetőleg a jelenlegi állapot marad meg mind­addig, míg más intézkedés nem történik. Azon nyugdíjasok, kik valamilyen be­osztásban munkát teljesítenek, munkásszámba vétetnek. 6. Az 1924. január hó 31-ig érvényben volt bakancsjárandóságnak az e na­pig teljesített és a bakancsigénylés alapjául szolgáló műszakok számának meg­felelő hányada készpénzben lesz megváltva és pedig a bakancs önköltségi árá­nak alapulvételével. (Földalatti munkásnál 120 műszak, földfeletti munkásnál 150 műszak.) Ha azonban a munkás kívánja és a bakancs önköltségi árához még hiányzó különbözetet megfizeti, a bakancsot természetben is megkaphatja. 7. A munkahelyeken elhasznált és a csapatnak levonásba kerülő üzemanya­gok (repesztőszer, szeg, karbid stb.) árai az új szakmányok emelkedésének meg­felelő arányban fognak felemeltetni. Karbidnál minden teljesített műszak után a munkásoknak 20 dkg árát megtérítjük. Az egyéni levonásra kerülő üzemanya­361

Next

/
Oldalképek
Tartalom