Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

fűztek a brennbergi mozgalomhoz. 112 A csoport jól működött, együtt tartotta a kommunistákat, legális szervezeti lehetőségeket nyújtott a brennbergi moz­galomnak. Néhány brennbergi megmozduláson a brennbergi kommunisták vilá­gosan elkülönülő egységet alkottak. A brennbergi munkásmozgalmat múltja is inkább az osztrák mozgalommal való kapcsolatra predesztinálja. így érthető, hogy kapcsolataik csaknem telje­sen az ausztriai brennbergi emigrációval és az ÖKP-val való kapcsolatra szo­rítkoznak. Ha nemzeti mozgalmunk szempontjából nem is, a kommunista világ­mozgalom szemszögéből teljesen közömbös, hogy abban a politikai szituációban a brennbergi mozgalom melyik párt irányítása alatt állt. A bécsi magyar emig­rációnak megvoltak a kapcsolatai sok más csatornán keresztül a magyarországi illegális mozgalommal, nem figyelt fel a brennbergi mozgalomban rejlő lehe­tő egekre, illetve nem használta ki kellő intenzitással azokat. Nem tudunk egyetlen esetről sem, hogy a Bécsben járt brennbergi kommunisták az ottani magyar kommunisták közül valakivel találkoztak volna. A magyar emigránssaj­tóhoz nyelvi korlátok miatt nem jutottak. Olyan esetről is csak párról tudunk, amikor a brennbergiek a KMP megbízatásából — akár az ÖKP közvetítésével — embert vagy anyagot csempésztek át a határon. 113 A KMP-nek jól kiépített illegális útjai voltak az ország más pontjain, így Sopronban is. Ezt a forgalmat a soproni baloldali szociáldemokraták, a munkásturisták bonyolították le rész­ben Ágfalva—Somfalva (Schattendorf), részben a soproni turistautak, istenszéki menedékházuk és Brennbergbánya (Bányászkereszt) irányában. A hazai kommunista mozgalommal is gyengébb a brennbergi mozgalom kapcsolata, éppen azért, mert amannak forgalma nem a telepen keresztül bo­nyolódott le. Hazai kapcsolatokat a brennbergi kommunisták majd csak az erő­sebb antifasiszta ellenállás időszakában találnak. A húszas-harmincas évek mozgalmában csak néhány adatunk van ilyen kapcsolatra. Brennbergi szempontból legértékesebb ilyen adat egy 1929. évi röpiratter­jesztés. Állítólagos „Lay László kommunista agitátor" a megyében több he^en, így Brennbergben is terjesztette azt a röplapot, amelyben a kommunisták Pe­yerék politikáját támadják és leplezik le. Peyer szoros brennbergi kapcsolatai miatt szükséges és jó akciója volt ez a pártnak. 114 A brennbergi kommunisták beépültek a munkásság szerveibe, azonban a korszak elején országos fórumokra még nem juthattak el, így nem kerültek köze T ebbi kapcsolatba sem az országos kommunista mozgalommal — bár konspi­rációs viszonyok között nehezen beszélhetünk ilyenről — sem az országos viszo­nyokkal, illetve nem fejthettek ki hatást szakszervezetük országos fórumain. 115 A brennbergi. helyi szervekben azonban érezhető volt tevékenységük. Leg­jelentősebb és egyben legérdekesebb akciójuk az Önsegélyező Egyesületen belül a nyugdíjasotthonok építése körül zajlott le. A nyugdíjasotthonok építését állí­tólag Wyborny Ferenc kezdeményezte. Az elsőség kérdése nem vita ,tárgya. A vita abból adódott, hogy ő ennek kizárólag szociálpolitikai jelentőséget volt 112 Trimmel József, Csermák Hugó, Kostelez Ferenc közlése. A szervezet tevé­kenységéről kevés írott dokumentummal rendelkezünk, minek oka, hogy a magyar hivatalos szervekkel nem érintkezett, irat itt róla nem igen keletkezhetett. . 113 LFM Magnó. Nshyba Rudolf, Pintér György emlékezése. ...... 114 Svm 1929. XI. 6. A röplap „Nyílt levél". Az egyéb kommunista szervezkedé­sekre 1. a rendőrség baloldali politikai összesítő jelentéseit. — PtI. Arch; Baloldali ösz­szesíto jelentések, 1930. 33—35—37. ' ... .? .. " 115 A szakszervezet helyi vezetőségébe, a társláda és az Önsegélyező csoport ve­zetésébe kerültek be. L. az előző fejezeteket. • " .

Next

/
Oldalképek
Tartalom