Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
2. Szociális helyzet, bérharcok ..Bátorkodunk kidomborítani azt, hogy munkásságunk józanságának állandó tanújelét adta azáltal, hogy a forradalom óta, amikor sok idegen elem vegyült közéje, a hatóságoknak soha, semmiféle beavatkozásra oka nem volt." (Wyborny Ferenc szociáldemokrata vezér levele Thurner polgármesterhez, 1939) A brennbergi munka- és szociális viszonyok megértéséhez röviden a bánya gazdasági viszonyait Is érinteni kell. A brennbergi szénbánya tulajdonosa a Sopronvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság volt. 59 A társaság 1912-ben alakult, a pénzügyi zavarokba került Brennbergi Kőszénbánya Részvénytársaságból. Ekkor az eredeti társaság alaptőkéjét 1 000 000 koronával megemelték. Az ügyletet az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság és a Magyar Általános Hi L elbank finanszírozta, és ezek lettek a 2 600 000 K alaptőkéjű új részvénytársaság legnagyobb részvényesei. így a brennbergi bánya az Urikányin és a Hitelbankon keresztül a külföMi, francia tőke érdekkörébe került. 60 Ez a társaság 1928-ban beolvadt az Urikány-Zsilvölgyi részvénytársaságba. 61 A bányászat a háború végén 900 munkással a Hermes-bérc 3—400 méter mély telepein 4 aknán keresztül folyt. (Mária-bánya, Sopron-akna, Borbálaakna, Ilona-akna. E két utóbbi csak kisegítő, szolgáltató akna volt, a szállítás zöme kizárólag a Sopron-aknán bonyolódott le.) A bányának saját villanyerőműve, szénosztályozója és az Ágfalva déli vasúti állomásra normál nyomtávú vasútja volt. A bánya egyéb műszaki felszerelése a kor bányaipari színvonalának megfelelő. Kiváló munkásokkal a rendkívül nehéz munkahelyeken 1919ben és 1920-ban egyaránt 58 000 tonna szenet termőitek. 62 A termelés a háború végén 30%-kal visszaesett, jóllehet a megkisebbedett országban a jó szénnek konjunktúrája volt. A visszaesés oka a műszaki felszerelések háborús viszonyok közötti leromlása, valamint az elégtelen munkaintenzitás volt. Ez utóbbi is két okra megy vissza, egyrészt az elégtelen ellátás és táplálkozás miatt a munkások munkaereje is leromlott, másrészt a sztrájkok és szabotázsok miatt ez a munkaerő is kihasználatlanul maradt. A műszaki leromlás és a munkafegyelem lazulása a termelés csökkenése mellett olyan kirívó eseteikben is mutatkozott, mint a bánya lelkét jelentő Sopron-akna 1920 júniusi beomlása. 63 59 A bánya tulajdonosa tulajdonképpen Sopron város, amely a bányászat jogát bérbeadta a bányatársaságnak. L. Faller, Sopron szénjogi szerződései 1791-től 1946-ig, szénbányászatunk államosításáig. SSz (1955) 1. 49—67. o. így az a társaság, amelyet mi az egyszerűség kedvéért tulajdonosnak nevezünk, a bányának csak bérlője. 60 OL Z. 298. 27. cs. 106. d. 1—2. p. A nagyobb részvényesek jegyzéke 1920-ból: OL Z. 298. 1. cs. 9. d. 2. p. L. a 7. sz. mellékletet. 61 OL Z. 298. 30. cs. 273. d. 1. p. A fúzió hivatalos dátuma: 1928. XII. 9. — Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya részvénytársaság brennbergi bányájának munkarendje. Sopron 1928. — LFM Helytörténeti adattár. 62 A nehéz munkakörülményekre valamennyi szakleírás és jelentés hivatkozik. E dolgozatban is idézünk ilyent. A Bánya átlagos évi termelése az utolsó 30 évben: 75 000 t., az addigi legnagyobb termelés: 1898: 89 384 t. OL Z. 298, 30. cs. 273. d. 1. p. — L. Környei, i. m. SSz (1968). 63 Svm 1920. VI. 8. — OL Z. 298. 3. cs. 36. d. 1920. — A Sopronvidéki Kb. Rt. lg. jelentése az 1920—21. üzleti évről. OL Z. 298. 1. cs. 9. d. 1—11. p. — A gazdasági katasztrófát az Ilona- és Borbála-aknák szállítóaknává való átépítése és a Jóreménybánya nevű külfejtés 1920. VIII. 26-i megnyitása útján igyekeztek elkerülni. GySmL:2 324
