Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

A bányaigazgató nagyon jól ismerte a sztrájkmozgalmak gazdasági és po­litikai összetevőit. A gazdasági okokat bér ja vitásokkal próbálná kiküszöbölni, a politikaiakról pedig az a véleménye, hogy: „egyelőre a várakozás álláspont­jára helyezkedünk". . . Káldor bányaigazgató a részvénytársaság igazgatóságának irt másik leve­lében a bérviszonyokat így ismerteti: „Általában a keresetek kicsinyek Kicsi­nyek azok a bérek is, amelyet az egyesek nem szakmánymunkak után kapnak hanem úgynevezett urasági munkáik után húznak. Ezen utóbbi eljesitmenyet a megbízható (természetesen jól dotált) altisztek, felvigyázok által fokoztathat­nók, de miután úgy látszik, ezek együtt éreznek éppen az anyagiak miatt ve­lük ' ezidőszerint nem szorítják munkára munkástársaikat. Egy erős tűzmunkát végző kovácsmester ma itt 26,01 muszakberert dolgo­zik Egy igen jó ács, aki önállóan dolgozik, csekély magyarázat után oly munkát állít helyre társaival, hová máskülönben pallért kellene tenni, kap 23 és egyne­hány fillért. Női munkásaink például csatlós munkát végzők, amilyent mashol 18—22 éves férfi munkás végez (csilletoló, aknától a szeparációba) KU- és néhány fillért kap, mások 7-8 koronát. Állandóan látni, hogy ezek felvigyázói velük tárgyalnak, és éppen a megélhetésről, ez rosszt vért szül, természetesen 3. ábra. Az erőmű dolgozói 1920 körül brennbergi munkakörülményeket, ugyanakkor a munkásmozgalom .Ívelésére is na*y hajlandóságot mutat. (Pedig ez akkor még nem az ő feladata volt, beosztott mér­nök lévén ) Káldor igazgató az értékelést olyan politikai szituációban egészítette ki, amikor az Ausztriához való csatolás hírére a munkások aktivitása megnőtt. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom