Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

azokkal együtt újabb rendkívül erős determináns és,motiváció jelentkezik a brennbergi munkásmozgalomban, a megváltozott földrajzi helyzet, a belőle adódó lehetőségek és feladatok a helyi és az országos munkásmozgalom fámára. 2. A fehér rémuralom évei 1919—1922 „A nyugat-magyarországi szervezett munkásság között az elv melletti hűség legszebb példáját a kis Brennberg szénbánya kitűnő bátor munkásai szolgáltatják. Kilencszáz bányáuz elvtársunk között egyetlen áruló nem akadt eddig." (Világosság, 1920. november 24.) A Magyar Tanácsköztársaság időszakában mint mondottuk, a brennbergi bányászok helytállása példamutató volt. Miben nyilvánult ez meg? Tudatosságban és egységben, amely mind gazdasági, mind politikai téren komoly sikereket eredményezett. A háború alatt nagyrészt tönkrement műszaki felszerelésekkel, a rendkívül rossz ellátási viszonyok között is fokozták a termelést, és Sopron város közüzemeinek ellátására vasárnapi műszakot vezettek be.

2 A bánya politikai-gazdasági vezetésébe most már beleszólt a munkásság is, mégpedig nem mint eddig, a válságok kirobbanásakor sztrájkokkal, hanem az üzemmen?* 'folyamatában a szocializált bánya üzemvezető mérnöke, az akkori kifejezéssel terme^si biztosa mellé kiküldött ellenőrző munkástanácson keresztül. A munkástanács vezetői a legkiválóbb kommunista férfiak voltak. Ramberger Nándor, Pokorny Ferenc, Skallar János stb.

3 Ez a munkástanács nemcsak rátermettséget tanúsított az üzem vezetésében, de a munkássággal és az ország más üzemeinek munkásaival fennálló kapcsolatai révén olyan gazdasági intézkedéseket is foganatosíthatott, amelyeket rendes üzleti úton nem tudtak volna elérni. Ezen túl azonban elsősorban az eerész munkásság poétikai tudata eredményezte a jó termelést. Valójában átérezték, hogy a munkásállamnak termelnek, s ezért tudtak az elégtelen viszonyok között is zokszó nélkül megfeszítve dolgozni/ Elsődleges gazdasági ténykedésük mellett a brennbergi bányászok hathatósan részt vettek a háború végén katasztrofális gazdasági helyzetbe került Sopron város és megye élelmiszer-ellátásában.

5 Politikai egységük és akcióképességük 2 A Sopronvidéki Kős7énbánya Részvénytársaság igazgatóságának jelentése az 1918—1919. üzleti évről. 1920. X. 22. — OL G^dasági levéltár, Z. 298. 1. cs. 8. d. 7—11. p. — Az 1918-as forrongásokkal, sztrájkokkal teli év termelési eredményeivel az 1919-es évit Vizer Vilmos grafikonos jelentése veti össze. Uo. 15—17. p. — SVU 1919 VII. 20. 3 Oedenburger Proletarier, 1919. VII. 9. — SVU 1919. IV. 20. — LFM Magnó visszaemlékezések, Kostelez Ferenc emlékezése. — A termelési megbízott Jónás László bányaigazgató mérnök volt. 4 GySmL-2 Intézőbizottság jegyzőkönyve, 1919. VIII. 4. GySmL:2 Direktóriumi iratok, 540/14027. OL Z. 298. 9. cs. 44. d. 5 LFM Magnó, Nehyba Rudolf visszaemlékezése. — GySmL:2 Köztörvényhatósági biz. jegyzőkönyve, 1919. IX. 29. — Thurner Mihály polgármester önigazoló beszéde a forradalmak alatti magatartásáról. A reakció egyik vádja Thurner ellen a munkásokkal, nevezetesen a brennbergi munkásokkal való együttműködése. Thurner válaszában kiemeli, hogy csak ezekre a munkásokra támaszkodhatott a rendfenntartásban és a közellátásban. 308