Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez
a munkásság helyzete és a szociáldemokrata párt törekvése, a kapitányi hivatal a kérést megtagadta. Az elutasító végzés indoklásában a hatóság egy 1848-as belügyi rendeletre hivatkozott, mely szerint népgyűlések esetében, a részletes programot írásban kell beterjeszteni. „A munkásság helyzete csak általános témamegjelölés, mely azonban igen alkalmas az osztálygyűlölet felkeltésére." Emellett a kérelmezők, mind jórészt kiskorúak, a rend fenntartását sem tudnák garantálni. 20 — A valóság persze az volf, hogy az előadóként meghirdetett Alapy Ferencnek, a „zsarnokok rémének" hírét már megyeszerte ismerték, és a létminimumon aluli napi keresetek felemeléséről az illetékesek hallani sem akartak. Ugyanakkor azonban más nyugtalanító jelenségek is fokozott éberségre szorították az érdekelt hatósági szerveket. Br. Bánffy miniszterelnök éppen tíz nappal később hívta fel bizalmas leiratában a főispán figyelmét arra, „hogy a nemzetközi szociáldemokrácia mozga 1 ma a kisgazdák és mezei munkások tömörítésére irányul, s a tervezett dunántúli organizáció egyik központjául (Pécsen kívül) Győr van kiszemelve." Az értesülések szerint az utóbbi helyen Mondovics József, Boday Sándor és Alapy Ferenc vállalta magára a szervezés munkáját. 21 A felderítéseket tehát ettől kezdve a vidéken is nagyobb körültekintéssel kellett elvégezni, mert a győri centrum kijelöléséből arra lehetett következtetni, hogy a szociáldemokrata párt a megyében igen alkalmasnak tartja a talajt, egy ilyen átfogó szervezkedés végrehajtására. — Még kellemet 1 énebb meglepetésként szolgált az a váratlan esemény, hogy az alig beindult Magyar Vagon- és Gépgyárban szeptember hó 7-én sztrájkba léptek a munkások. Arról ugyan sokat suttogtak városszerte, hogy a vállalat műhelyeiben nyomasztó munkakörülmények uralkodnak, de Tyen fordu^tra senki sem mert volna számítani. A gyár 500 főnyi munkássága teljes szolidaritást váPalt az asztalos-részleg bérjavítást kérő és emiatt elbocsátott 21 dolgozójával. A sztrájkot szervező és irányító bizottság, a város rendőrfőkapitányának békéltető kísérleteire sem engedett álláspontjából, úgyhogy 24 óra leteltével, a gyárigazgatóság inkább teljesítette a bérezé-ekkel, túlórákkal és a munkaidőkkel kapcsolatos követeléseket, sőt visszafogadta a kizárt munkásokat, nehogy az üzem termelését kellien leállítani. A Népszava ezzel összefüggésben, a következőkkel fejezte be tudósítását: „Üdvözöljük győzelmük alkalmával derék győri munkástársainkat, akik ismét bebizonyították, hogy milv erős fegyvert bír a munkásság az összetartásban és céltudatos szervezkedésben. Meg vegyünk arról győződve, hogy győri munkástársaink a megkezdett úton fognak tovább haladni." 22 Az egynapos vagongvári munkabeszüntetés ténye még a kormánykörökben is élénk nyugtalanságot váltott ki. Erről tanúskodik az a bizplmas. baráti hangú levél, melyben a miniszterelnökség egyik tanácsosa (szeptember hó 13-án) tájékoztatást kért a főispántól, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint az üzem munkássága űiobb sz+ráik tervével foglalkozik és e mozgalom élén ..egy bizonyos Hampel Károlv áll". Az értesülés-k nem voltak époen alaptalanok, mert a dolgozók H^gedetlensége (a kedvezőtlen munkaviszonyok, a méltánytalan bérezések és időközben történt elboc c átás^k miatt) korántsem enyhült a későbbi hetekben-hónapokban, a kérdezett személy pedig valóban egyik irányítója, szervezője volt az üzemen belüli megmozdulá20 Uo. Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai 8363/1897. 21 Uo. Győr m a gve és város főisnániának iratai 17/1897. biz. 22 A Magyar Munkásmozgalom Történetének válogatott dokumentumai II. köt. (Bpest, 1954.) 504. 292
