Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története
Az együttes bizottság — amelyben a vármegye kiküldöttei nem vettek részt — abban állapodott meg, hogy a tárgyalás alapjául Révfalupataház képvirelőtestületének az egyesülés óhaját és feltételit magában foglaló jegyzőkönyvét veszi. A város általában elfogadta a községnek a feltételeit, és azokat mindössze egy-két pontban módosította. Az építendő vashíddal kapcsolatban abban állapodtak meg véglegesen, hogy azt az egyesítéstől számított három éven belül kell a Duna utca tengelyében felépíteni. Űj tété 1 ként a községi kezelésre átvett római katolikus felekezeti iskolát vették fel. A községi alkalmazottak átvétele ügyében személy szerint is megállapodtak. Végül az együttes bizottság kifejezte azt az óhaját, hogy az egyesülés 1903. január elsejével megtörténjen. Az egyesítés módozatait magában foglaló vegyes bizottsági jegyzőkönyvet a község elöljárósága a július 27-re összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülése elé terjesztette. Időközben azonban Győr vármegye közgyűlése július 19-én foglalkozott a városnak azzal az átiratával, amelyben Győrsziget és Révfalupataház községekkel való egyesítés módozatainak a megtárgyalására bizottság küldését kérte. A vármegye azonban már a tárgyalás gondolatát is elutasította és kiielentette, hogy a „magunk részéről bizottságot nem rendelünk ki, mert semmiféle feltételek és módozatok alatt ahhoz hozzá nem járulunk, hogy különben is kis vármegyénk bármelyik községe tőlünk elcsatolta.ssék." 37 Révfalu község képvise'őtestülete július 27-én foglalkozott a község és a város kiküldöttei által javaslatba hozott megállapodásokkal. A képviselő-testület azonban részben a vármegye elutasító határozatának a tudatában, részben pedig az egyesü^s ellen felingerelt „közvélemény" hatása alatt a javaslatot minden indokolás nélkül elvetette illetve k ; mondta, hogy a „képviselő-testület ez idő szerint az egyesülést nem látja célszerűnek, azt a napirendről leveszi". 38 Az 1904. évi XXXVII. törvénycikk. Amikor Győr vármegye közgyűlése Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának még a gondolatát is elutasította, a város vezetői látják, hogy a köz r égeket a várossal a két törvényhatóság — a megye és a város — közös megegyezésével egyesíteni nem lehet. Nem volt tehát más hátra, mint az egyesítést magától a törvényhozástól kérni. Az ilyen irányú elő+erjesztést a város közgyűlése 1902. október 9-én tárgyalta. A belügyminiszterhez intézett felterjesztésében a város ismertette Győr és a két község térbeli helyzetét, eddigi törekvéseiket és azokat az okokat, amelyek az egyesítést akadályozták. Azután részletesen felsorolta az egyesítés szükségességének és fontosságának okait. 39 Adóügyi szempontból a város felterjesztésében elmondta, hogy a jelenlegi területi tagoltság .sok zavart idéz elő, és számos huzavonára ad alkalmat. Győr lakossága ugyanis legnagyobb részt kereskede 1 emből és iparból él, és a városban levő gyárvállalatok, ipartelepek és a kereskedelem is, a város lakosságán kívül a két község lakosságának jó részét is foglalkoztatja. Sokszor előfordul, hogy a városban lakó ipari vagy egyéb a'kalmazottak a két község területére költöznek vagy viszont, ezért igen számottevő a kettős adókivetés és adóbehajtás iránti megkeresés. Ez pedig mind a városi és állami hivataloknak, mind pedig a községi szerveknek felesleges munkát jelent. 37 Uo. Győr megye jegyzőkönyve 126/1902. 38 Uo. Gycrrévfalu képvt. hat. kiv. 14/1902. Győr megye alispáni iratok 1.1918/5555. 39 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 235/1902. 272
