Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

időkben is a Kis-Duna malmai közé tartozott. A reális joggal felruházott malmot mostani tulajdonosa 1847-ben vette Cseh Jánostól. 4. Úrfi Pál és neje Allram Róza, valamint nővére Úrfi Erzsébet reáljogosítványra minősített malma 1834-ben már a Kis-Dunán őrölt. Horváth János volt a gazdája. A két testvér, Pál és Erzsébet a malmot 1867-ben vették, s azóta félfél arányban társtulajdonosok. Malomgátja 45 ölre van Oross József gátja alatt. 5. Csányi Károly és neje Stocz Julianna reáljogú malma mindinkább közeledik a szigetközi országúthoz, s malomgátja Úrfi Pál gátjától 30 ölre fekszik lefelé. Az 1850. évet megelőző években Kiskeszi

33 határában volt beállítva. Itt vette meg az 1856. évben Pusztai Ferenctől Horváth Lajos, aki azután malmát Vénekre szállította. Többször is gazdát cserélt, amíg 1865-ben vétel útján mostani tulajdonosai birtokába került. Nyolc év elteltével, 1873-ban Csányi Károly áthozta a Kis-Dunára. A 64./KÖ. 876. számú hivatalos bejegyzés azt igazolja, hogy az 1875. év október hó 6-án keltezett közjegyzői kiadvány alapján Csányi Károly mint eladó nevéről a malom egészének tulajdonjogát neje, Stolcz Julianna, mint vevő nevére írták át. 6. Hegedűs József malomgátja 30 öl távolságra áll lefelé Csányi Károly malmától. A személyes jogú malmot 1871-ben Pap Antal építtette, majd új malmát 1874-ben Hegedűs Józsefnek adta el. 7. Oros Ignác reáljogú malmát a révfalui malomállások szomszédságában. Hegedűs József gátjától 27 öllel lefelé kötötték be. A malom 1833-ban is kisdunai malom volt. Ebben az évben vette meg Oros József. Az éltes molnármester 1860-ban malmát várható öröksége fejében átadta fiának, Oros Ignácnak. IX. A zámolyi malomcsoport A Kis-Duna legnépesebb malomcsoportja volt. Tizenhárom malom tartozott a csoport közösségébe. Számukból arra következtetünk, hogy az első és tizenharmadik malom közötti távon, vagy talán az országúthoz közeli Duna-kanyar mellett, malomrévet tartottak fenn. A zámolyi határban évszázadok óta álltak malmok.

34 Az 1874. évi november hó 11-én készített malom jegyzékből kitűnik, hogy a csoportba tartozó malmok egytől-egyig a község határában, gróf Khuen Károly vizén őrölték a közeli és távolabbi lakosság gabonáját. A sorrendben az első kilenc malom gátja a bal part mellett, a zámolyi belsőségek nyugati részén fekvő és a plébániához tartozó kert nyugati sarkától felfelé épült. A plébánia kertjétől legmesszebb 832 ölre az egyes, hozzá legközelebb 160 ölnyire a kilences számmal megjelölt malmoknak tűzték ki állandó tartózkodási helyét. A kettőtől nyo'casig számozottak pedig a két határpontot jelző malom közti távon, az összeíró bizottság határozatainak megfelelően helyezkedtek el. A sorban utolsó négy malom gazdája szintén a bal parton építette fel a malmához szükséges gátat, de nem ezen a Duna-szakaszon, hanem Újfalu és Zámoly határának érintkező alsó szélétől feljebb 50 és 170 öl távolság között. 33 Község (Nyitra m.), ma Maly Kesov (Csehszlovákia). Magyarország Helységnévtára, 1926. 357. 34 Czigány B., i. m. 5. (1963) 215—216 205