Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)
A kis-dunai révek pontos helyét a malmok szétszórtsága miatt nem lehetett megállapítani, ezért a hatósági összeírás segítségével csoportokba foglaljuk össze őket. VII. A révfalui malomcsoport A hatósági összeírást és a malmok helyének kijelölését eléggé megkésve. 1874. november hó 12-én végezték el. A malomcsoporthoz nyolc gátasmalom tartozott. Malomgátjaikat a Kis-Duna bal partja mellé építették, Sárás és Tákópuszta határcsatornáján felül, a győri püspökség és Révfalu község 28 vizére. Az említett csatornától felfelé legmesszebb — 886 ölre — az első számú malom állott. A községhez legközelebb található malom álláshelye pedig 205 ölre volt kijelölve. A többi hat malom az első és nyolcadik malom közötti távolságon belül egymás után, harminctól kilencven öles szakaszokon őrölt. Adataikat abban a sorrendben ismertetjük, amint azt az összeíróbizottság kijelölte. 1. Meidl János és Meidl Antal a reális jogú malom egyenlő, fele-fele részének a tulajdonosa. Közös malmuk az 1833. évben a Kis-Dunán állott, és édesapjuk, Meidl Ferenc volt a gazdája, akinek a halála után az 1870. évben örökségként szállott a két testvérre. 2. Kaszt József és Skultéti Márton közös malmát az 1854. év körül akkori tulajdonosai, Morvái Antal és Török Mihály engedély nélkül a Rába folyóra szállították. Hatósági rendeletre a malmot vissza kellett hozniuk előbbi helyére, a Kis-Dunára. A visszahelyezett malmot azután Kaszt József és Jakus Károly vásárolták meg gazdáitól. Jakus Károly társtulajdonos a maga fél malmát 1871ben eladta, és tőle Skultéti Márton vette meg. Mindkét molnármester a tulajdonában levő malom fele-fele részét személyes jogosítvánnyal működteti. 3. Török Mihály és Csabi Pál malma az 1850. év előtt is a Kis-Dunán állott. Többször is gazdát cserélt, mire vétel útján Nagy Imre birtokába került. Nagy Imrétől 1852-ben az egész malmot Csabi Pál vette meg, aki 1873-ban annak háromnegyedét eladta Török Mihálynak. A reál jogosítvánnyal felruházott malom háromnegyed részének tehát Török Mihály, egynegyedének pedig Csabi Pál a tulajdonosa. 4. Horváth Mihály és Legény Lajos malma is régi idők óta a Kis-Dunán őrölte a környékbeliek gabonáját. Az 1845. évben Gottlieb József volt a tulajdonosa, majd többszöri adás-vétel után Szűcs Mihály, tőle pedig Horváth Mihály vette meg. Később, 1871-ben Horváth Mihály a malmának egynegyed részét Legény Lajosnak adta el. A reál jogú malom háromnegyede tehát Horváth Mihály, egynegyede pedig Legény Lajos molnármesterek birtokában van. 5. Jankó Péter és Magyar Pál a reális joggal felruházott malomnak egyenlő arányban tulajdonosa. A malom helye évtizedek óta a Kis-Dunán volt. Az 1830-as évektől az Augustin-család egyik tagjáról a másikra szállott, mígnem 1850-ben Perger József vette meg. Alig néhány év telt el, Perger József is eladta a malmot Sörös Gáspár és Acs Mihálynak. Végre 1863-ban a malomnaK fele-fele arányban Jankó Péter és Magyar Pál lettek a gazdái. 28 Győr várossal átellenben, a Duna bal partján, mint önálló község, a győri püspök legrégibb jószága volt. Győrszigettel egyidőben, 1905. január hó 1-én, mint ötödik kerületet, Győr városhoz csatolták.
