Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

könyve, amelyet a malmok életében bekövetkezett változás esetében újabb ada­tokkal egészítettek ki. A m°gyei malomkönyv medvéi malomösszeírási jegyzékéből az tűnik ki, hogy az 1869. évben huszonkilenc hajósmalom tartozott a rév kötelékébe. A ki­mutatás sorszámozása szerint következő első tizenkét malom a felső szomszéd Szap község Dunáján, az odavalósi közbirtokosság, az utánuk következő tizen­hét pedig a medvéi határban, a falubeli közbirtokosság vizén kapott őrlésre al­kalmas helyet. A régi gyakorlattal ellentétben a váltóhelyeket nem egyenként külön-külön, hanem a hájósmalmok együttesének jelölte ki a bizottság. Szokat­lan határozatát a nyilvántartás végére írt következő ,,Jegyzet"-tel magyarázta meg: „Miután a Medvéi malmok közül többeknek az Apáti dűlő melletti part­nál rendes malom helyük volt, melyet azonban jelenleg már nem használnak, en­nél fogva az említett malom helyek általánosságban olly kép váltó helyekül je­leitettek meg, hogy szükség esetében azokat elsőleges bejelentés mellett újra elfoglalhassák.'' Az összeírt medvéi hajósmalmok kivétel nélkül a Duna bal partja mellett állottak. A bizottság véleménye szerint új álláshelyeiken nem akadályozták a teherhajók vontatását és a gőzhajóknak sem állottak az útjában. Huszonöt malom a parthoz, négy pedig a parttól beljebb, 15—28 ölnyire a nyílt vízen, vasmacskára 16 volt kötve. A malomsor legvégén őrlő 26., 27., 28. és a 29. sor­számú malmok ugyanis csak a parttól távolabb találtak malomhajtó erejű vízre. A malmosgazdák évről évre sorshúzással döntötték el maguk között, hogy kinek-kinek a malma a sorban hányadikként fog következni. 17 Az ily módon kialakult sorrendet a hatóságok is elismerték hivatalos malomszámozásnak. Al­kalmazkodunk tehát a gyakorlathoz és a malmok életrajzszerű adatait az 1869. évi számozás egymás után következő sorrendjében fogjuk közölni. 1. Bencsics András személyes joggal felruházott malma a medvéi határtól felfele 136 öl távolságra a szapi határban áll. A malom az 1850. év előtt a csicsói révben állott, oda tartozott. Tulajdo­nosa Szigeti Pál volt, aki a malmát 1857-ben mostani gazdájának adta el. Ben­csics András azután Győr megye hatóságának 2699. sz. engedélyével a malmot a medvéi révbe hozta, azóta is ő a tulajdonosa. 2. Lengyel József és felesége Takács Anna reál iogosítványt nyert malmá­nak 125 öllel a medvéi határon felül jelölték ki az őrlőhelyét. A malomnak 1850. előtt Takács Mihály volt a tulajdonosa. Amikor pedig Anna leánya 1849-ben feleségül ment Lengvel Józsefhez, az apa átadta malmát a fiatal nárnak. s azóta a malom kettőjük közös tulajdona. 3. Kántor György és neje Csicsai Agnes a malmot a feleség édesapja, Csi­csai István 1843-ban bekövetkezett elhunyta után együttesen örökölték és azóta is reál joggal közösen birtokolják. A malom álláshelyét a medvéi határtól felfelé 114 ölre, a szapi határban jelölték ki. 4. Dobronyi Lőrinc és neje, — aki Kulacs Gábor özvegye, — reál jogú mi­nősítéssel felruházott malma 1850 előtt és utána is 1860-ig Kulacs Gábor mol­16 „... Két vagy több horgas, és hegyes ágú vasrúdféle készület a haiókon. me­lyet megállapodáskor a víz fenekére bocsátanak, hogy a földbe fúródva a hajót hely­ben marasztalia. ... Ujabb kifeiezéssel. és általános értelemben: horgony..." Czu­czor G. és Fogarasi J., i. m. 6. (Boest, 1874) 17 Medvén, 1862. július hó 23-ón felvett jegyzőkönyv, GySmL:l Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 1500. K. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom