Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)
könyve, amelyet a malmok életében bekövetkezett változás esetében újabb adatokkal egészítettek ki. A m°gyei malomkönyv medvéi malomösszeírási jegyzékéből az tűnik ki, hogy az 1869. évben huszonkilenc hajósmalom tartozott a rév kötelékébe. A kimutatás sorszámozása szerint következő első tizenkét malom a felső szomszéd Szap község Dunáján, az odavalósi közbirtokosság, az utánuk következő tizenhét pedig a medvéi határban, a falubeli közbirtokosság vizén kapott őrlésre alkalmas helyet. A régi gyakorlattal ellentétben a váltóhelyeket nem egyenként külön-külön, hanem a hájósmalmok együttesének jelölte ki a bizottság. Szokatlan határozatát a nyilvántartás végére írt következő ,,Jegyzet"-tel magyarázta meg: „Miután a Medvéi malmok közül többeknek az Apáti dűlő melletti partnál rendes malom helyük volt, melyet azonban jelenleg már nem használnak, ennél fogva az említett malom helyek általánosságban olly kép váltó helyekül jeleitettek meg, hogy szükség esetében azokat elsőleges bejelentés mellett újra elfoglalhassák.'' Az összeírt medvéi hajósmalmok kivétel nélkül a Duna bal partja mellett állottak. A bizottság véleménye szerint új álláshelyeiken nem akadályozták a teherhajók vontatását és a gőzhajóknak sem állottak az útjában. Huszonöt malom a parthoz, négy pedig a parttól beljebb, 15—28 ölnyire a nyílt vízen, vasmacskára 16 volt kötve. A malomsor legvégén őrlő 26., 27., 28. és a 29. sorszámú malmok ugyanis csak a parttól távolabb találtak malomhajtó erejű vízre. A malmosgazdák évről évre sorshúzással döntötték el maguk között, hogy kinek-kinek a malma a sorban hányadikként fog következni. 17 Az ily módon kialakult sorrendet a hatóságok is elismerték hivatalos malomszámozásnak. Alkalmazkodunk tehát a gyakorlathoz és a malmok életrajzszerű adatait az 1869. évi számozás egymás után következő sorrendjében fogjuk közölni. 1. Bencsics András személyes joggal felruházott malma a medvéi határtól felfele 136 öl távolságra a szapi határban áll. A malom az 1850. év előtt a csicsói révben állott, oda tartozott. Tulajdonosa Szigeti Pál volt, aki a malmát 1857-ben mostani gazdájának adta el. Bencsics András azután Győr megye hatóságának 2699. sz. engedélyével a malmot a medvéi révbe hozta, azóta is ő a tulajdonosa. 2. Lengyel József és felesége Takács Anna reál iogosítványt nyert malmának 125 öllel a medvéi határon felül jelölték ki az őrlőhelyét. A malomnak 1850. előtt Takács Mihály volt a tulajdonosa. Amikor pedig Anna leánya 1849-ben feleségül ment Lengvel Józsefhez, az apa átadta malmát a fiatal nárnak. s azóta a malom kettőjük közös tulajdona. 3. Kántor György és neje Csicsai Agnes a malmot a feleség édesapja, Csicsai István 1843-ban bekövetkezett elhunyta után együttesen örökölték és azóta is reál joggal közösen birtokolják. A malom álláshelyét a medvéi határtól felfelé 114 ölre, a szapi határban jelölték ki. 4. Dobronyi Lőrinc és neje, — aki Kulacs Gábor özvegye, — reál jogú minősítéssel felruházott malma 1850 előtt és utána is 1860-ig Kulacs Gábor mol16 „... Két vagy több horgas, és hegyes ágú vasrúdféle készület a haiókon. melyet megállapodáskor a víz fenekére bocsátanak, hogy a földbe fúródva a hajót helyben marasztalia. ... Ujabb kifeiezéssel. és általános értelemben: horgony..." Czuczor G. és Fogarasi J., i. m. 6. (Boest, 1874) 17 Medvén, 1862. július hó 23-ón felvett jegyzőkönyv, GySmL:l Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 1500. K. 191
