Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

ADATOK A GYŐR MEGYEI HAJÖSMOLNÁROK ELETÉHEZ VI.* A Nagy- és Kis-Duna Győr megyei szakaszán kisebb-nagyobb csoportokban álló hajósmalmok egymástól független malomrévekhez, malomcsoportokhoz

1 tartoztak. Ritka kivételtől eltekintve valamennyien azoktól a községektől kapták a nevüket, amelyeknek a határában — pontosabban a községek közigazgatási területéhez tartozó Duna mentén — szekereken vagy gyalogszerrel akadály nélkül elérhető vízpartot béreltek a molnármesterek. Ha évszázadokra tekintünk is vissza, Győr megye gazdasági életében a malomipar minden időben említésre méltó szerepet töltött be. Ugyanis a hajós-, vízi- és szárazmalmaink látták el a nélkülözhetetlen mindennapi „élettel, kenyérrel" nemcsak a megye területén élő családokat, hanem a kelleténél gyakrabban rajtunk keresztülvonuló idegeneket is, akik akár mint jóbarátok vagy mint ellenségek érkez'ek ide, a mi vidékünkre. Amely években pedig az időjárás és egyéb körülmények kedveztek a termésnek, még külországok népeinek is bőven jutott a kiváló minőségű Győr megyei őrleményekből. A XIX. század utolsó évtizedeiben országszerte gyors ütemben terjedt a gőzgépek alkalmazása. Ennek ellenére Győr megye malomiparában aránylag lassan, vontatottan haladt a gőzerő munkába állítása. Az 1874. év körül a megye egész területén mindössze három gőzmalom működött s ugyanebben az időben Győr városában — a megye székhelyén — különféle okok következtében a két gőzerőre berendezett malomban szünetelt a munka. A harmadik városi gőzmalom meg éppen akkor volt születőfélben. A bemutatott kedvezőtlen kép láttán meg kell állapítanunk, hogy a gyors és korszerűvé fejlődés lehetőségének útján, a megye gőzmalomipara messze lemaradt. Molnármestereink, malmosgazdáink nem figyeltek fel időben a születő újra. Munkájuk megkönnyítése és a nagyobb teljesítmény elérése érdekében cseppet sem törekedtek jövendő segítőtársukat, a gőzerőt a maguk javára felhasználni. Mindezekből az következett, hogy gőzmalmaink elégtelennek bizonyultak arra a nagy és fontos feladatra, hogy a megye és Győr város lakosságának liszt- és más őrlemény szükségletét biztosítani tudják. Szerencsére azonban volt a megyében a számban eltörpülő néhány gőzmalmon kívül kétszáznegyvenegy vízi-, többségükben hajósmalom, négy szélmalom * Korábbi adatközléseink az Arrabona 4. (1962), 5. (1963), 7. (1965), 9. (1967) és 10. (1968) számában jelentek meg. 1 Czigány B., Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona 5. (1963) 218. 1Ô7