Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Huszár L.: Bezerédj Ignác plakettje
A körirat szövege szerint tehát a mellkép „Bezerédi Bezerédj Ignác királyi tanácsost tekintetes nemes Győr vármegye első alispánját" ábrázolja. Ha utánanézünk az ábrázolt személy alaposabb kilétének, akkor szétszórt adatokból öszszeállítva kiderül, hogy Bezerédj Ignác a család szerdahelyi ágából származott, 6 és 1783. július 19-én született. Hasonló nevű apja hétszemélynöki tisztséget viselt, anyja Trencsinyi Antónia volt. Az ifjú Bezerédj Ignác Győrött végezte iskoláit, Veszprémben és Pesten gyakorolta a jogot. 1806-ban Zala megyében lett második aljegyző, illetve szolgabíró. 1809-ben a felkelt Zala megyei nemesi sereg második lovaskapitánya volt. A győri csata után a nádor túladunai kerületi hadsegéddé nevezte ki. A napóleoni háborúk után 1812-ben folytatta korábbi szolgálatát, majd négyévi szünet után Győr megyében lett előbb 1816ban főszolgabíró, majd 1823-ban másodalispán, végül 1828 óta első alispán, és ezt a tisztségét 1842-ig viselte, amikor is udvari tanácsosi kinevezést nyervén, megvált ettől az állásától. 7 E néhány ismert életrajzi adatot ki lehet egészíteni még azzal, hogy a plakett köriratának tanúsága szerint 1835 előtt királyi tanácsos címet is nyert. A közszerepléstől visszavonulva Kisgörbőbe költözött, és itt hunyt el 1862. január 9-én. Közben két alkalommal — az 1825—1827. és 1830. években ő is képviselte Győr vármegyét az országgyűlési üléseken. Bezerédj Ignác tehát 1828—1842 közötti években volt Győr megye első alispánja, és életének ebben a szakaszában készült a plakett, mely a mesterjeizés szerint Fruman A. műve 1835-ből. 1. ábra. Bezerédj-plakett előlapja 2. ábra. Bezerédj-plakett hátlapja 6 Nagy l. } Magyarország családjai. II. 1857. 97. 7 A legtöbb életrajzi adat a következő műben: Magyar Pantheon 1825 1826 és 1827 Pozsonyban tartott Országgyűlés emlékezetére. Részenként kiadta Ponori Thewrewk József. Pozsony, 1827. Majd Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai Győr varmegye. 378., 383—384., 430., végül Nagy Iván i m 166