Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Mithay S.: A koroncói koravaskori kunyhó

a díszítési eljárás nyilván a korai vaskor feléből maradt erre a kései időre. Patek közöl hasonlót.

17 A halimbai XIII. sírban volt olyan tál, amelynek a peremén négy helyen is csücskös kiképzést alkalmaztak.

18 De ugyanilyen díszt ismerünk Piliscsabáról a 4. sír tálján.

19 A veremlakásnak szinte minden pontján és a kétféle lakásnak is minden részében bőven voltak grafitozott cserepek, amelyeknek a felülete fekete, fényes, grafitos behuzatú. A grafitozott edénytöredékek tehát a legkülönbözőbb mélységekből kerültek elő. Néhány tálnak, főleg a behúzott pereműeknek, a külső oldalán igen enyhén látszottak a fazettálás finoman simított nyomai. Szinte csak nyomokban látni ezt a díszítőeljárást, és nem is volt gyakori a veremlakás leletei között. A Hallstatt C jelleg a legjobban a leletanyag díszített töredékein észlelhető. Sokszor találtunk grafitos csíkozásra az edény külső felületén. Az ilyen díszítésű edénytöredékek a legkülönbözőbb helyeken kerültek elő. Néha a sötétszürke színű, szemcsés, máskor a sötétbarna színű felületen látható nyomokban a fekete fénylő csíkozás grafitos eljárása. Volt olyan táltöredékünk is, amelynek a sávokkal díszített külső felületén nem volt díszítés, de belül az alján egy bütyök volt, és ez a felület is simított. Az egyenesen vagy ívesen haladó csíkok leginkább egymással párhuzamosak. A kisebb csíkok mellett széles sávok is gyakran szerepelnek. A sávok sok helyen hegyesszögben hajlanak egymáshoz. Egy nagyobb cserépen a külső felületen a sávok, illetőleg a besimítások egész rácsrendszert alkotnak. A fényes fekete színű felületen még fényesebbek ezek a sávok (5. ábra 8.). Ugyanilyen felületen ismét fényes besimítások észlelhetők (5. ábra 11.). Ez a töredék az előbb említettel együtt a veremlakás záródásából származik. A tálak belső felületén is gyakori díszítés a besimítás. Amíg az edények külső felülete díszített, addig a tálak jobban látható felületén mutatósabbak a minták. A vörös színű agyag nem szerepel koroncói lelőhelyünkön. Gyakoriak a lapos kannelurák is, amelyek derékszögben találkoznak egymással (5. ábra 5.). Ezen a cserépen már gyakori minta a lencseszerű bemélyítés. Az előbbi cseréppel együtt a veremlakás első periódusában (első lakás) a padlóban találtuk azt a díszített cserepet, amelynek grafitozott felületén sávok és kannelurák is láthatók (5. ábra 15.). Erre a díszítésre Sághegyen kerültek elő analógiák.

20 Általában a kannelurák a válltól futnak lefelé. Néha ferdén haladnak az edények alja irányába (5. ábra 1.). Erre szintén a sághegyi tumulusokból kikerült leletanyagban találunk jó példát.

21 Máskor a kannelurák laposak és egy vállon ülő hosszúkás bütyökről indulnak lefelé. Ez a díszítőmotívum a domború hason függőlegesen elrendezve is előfordul (5. ábra 9.). Ugyanilyen elrendezést találunk a lakás záródásából előkerült cserépen (5. ábra 3.). Hasonló díszítést látunk Petres közlésében,

22 és a halimbai XVI. sírban talált edényen.

23 Vízszintesen körbefutó kannelurák láthatók egy fekete, grafitozott cserépen (5. ábra 7.). Meg kell emlékeznünk a kannelurákkal együtt szereplő körkörös díszítésekről is (5. ábra 6., 12., 14.). Ezek is a fényes, grafitozott felületen szerepelnek. 17 Patek E., i. m. 169., 3. ábra 1., 2., 16. 18 Lengyel L, i. m. 161., XXXVII. t. 9. 19 Kőszegi F., FA 8 (1956) XI. t. 6. 20 Lázár J., i. m. 38., XXV. t. 2. 21 Uo. 40., XXVIII. t. 2. 22 F. Petres E., AAA 9 (195b) 304. 23 Lengyel L, i. m. 161., XXXVIII. t. 3. 14