Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása
létében is mutatkozik egy kiszedett vállkő fészke. E ponttól kissé Ny-ra — a jelenlegi (barokk) boltozat fiókja mögött — látható az É-i hajófal kívülről már bemutatott román kori ablakának belső széle. Ez az ablak és a szentély falának emeleti ablaka világította meg azt a boltozott teret, amelynek egykori létét jelenlegi vizsgálatunkkal felismertük és bizonyítottuk. (A mellékszentély emeleti ablakát a Csányi-féle átalakítás kimozdította eredeti helyéről, és valamivel magasabbra helyezte (43. ábra). Eredeti helyét jelzik a szentély emeleti részének nagyméretű kváderkövei és az azokat lezáró egyszerű párkány, amelyről a szentély kőboltozata indult (44. ábra). Az É-i mellékszentély „emeleti" részének egykori boltozatmaradványaiból, e résznek a mellékhajó felé meglevő egykori nyitottságából, a két magasan elhelyezett ablakból, valamint a szentély alsó részén levő boltozat tényéből világosan következik az, hogy a szentély és a hozzá kapcsolódó boltozott tér eredetileg kétszintes, emeletes volt. A szentély és az ehhez kapcsolódó, nagy kváderkövekből épült, félköríves keresztmetszetű faloszlopokkal tagolt, kisméretű, félköríves záradékú ablakokkal áttört fal, valamint a szentély alsó szintjét lezáró boltozaton levő falkép — áldó Krisztus alakja mandorlában (45. ábra) — utal arra a nagyszabású román kori építkezésre, amelynek keretében a székesegyház e részét kétszintesre alakították (46. ábra). 23 Az É-i mellékszentélyben végzett feltárás — a kegyoltár mögött — tisztázta a középkori járószinteket is. 2 * Az É-i mellékhajó padlásterében megfigyeltük még azt is, hogy a hajó É-i fala — körülbelül az első gótikus támpillérnél — szélesebbé válik Ny felé, és hasonló falszövetet mutat (tégla), mint a főhajó szemben levő fala. A főhajó É-i falában jól látszanak az egykori tetőszerkezetet tartó kőkonzolok, s két sorban gerendafészkek is. Ezek arra mutatnak, hogy a mellékhajókat nem boltozták be. (Hasonló a helyzet a D-i mellékhajóban is.) A boltozat feletti részen azonban van a falnak — a K-i részen — egy padkája, amelynek felső része befelé hajlik, mintha egy boltozat váll feletti része lenne. A főhajó É-i falában kétféle méretű (gótikus) téglát figyeltünk meg. A fal K-i részében 34X17X7,5 és 26X12,5X5,5 cm-es méretű téglákat, a Ny-i részen 26X12,5X5,5 cm-es téglákat mértünk. Amint látjuk, az egyik méret azonos, amely két építkezés időben való közelségére, vagy egy átépítés idején a régi falba került (javítás, kötés stb.), azonos helyen készült téglák felhasználására utal. (Figyelemre méltó 23 A székesegyház ezen emeletes, É-i részének felső szintje feltehetően eredetileg nem volt boltozott. Beboltozására talán a tatárjárás utáni helyreállításkor kerülhetett sor, elbontására pedig az első gótikus átépítés idején, amikor a főhajó É-i falát mintegy méternyire D felé építették fel (50. kép). Az itt elbontott román kori fal maradványát találhatták meg az 1939-ben végzett belső helyreállítás idején: „... Az is megállapítható, hogy a középkori magasabb szentély szélesebb is volt a mainál. Déli alapfala a mai oszlopok felezővonalában húzódik, az északit azonban kb. fél méterrel odább találtuk meg..." (Szabady B., A székesegyház legújabb resturációs munkálatai. Győregyházmegye múltjából V. sz. Győr, 1939. 178.). 24 A szentély vakolt falfelületébe vésett, körbefutó horony a kegyoltár megépítése előtti szintet jelzi, amikor még használták a román kori, félköríves mellékszentélyt. Ez a szint a jelenlegi külső járószint felett van 1,5 m-re. Ez alatt 65 cm-re a vakolat körben kitüremlik, s egy törmelékréteg helyezkedik el azonos vastagságban. Ez alatt a törmelékréteg alatt egy 20 cm vastag, fehér „mészpor" réteget találtunk, talán a középkori öntött padló vagy aljzat szétporlott maradványát. E szint tetején — a kegyoltár mögötti részen, középen — egy építmény („oltáralap") maradványát találtuk. (Az itt feltárt „mészpor" réteg az 1. kutatóárok Ny-i bővítményében előkerült öntött padlóra emlékeztet.) E réteg alatt már csak sötét, tömöttebb réteget találtunk, amelyben lehatoltunk a szentély kváderfala alatt jelentkező alapozásig (45 cm). 146
