Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

A 4. árokban feltártuk a 3. árokban talált építmény szimmetrikusan elhelyezkedő megfelelőjét, de itt a nagy kőlapokon még állt az egykori felmenő falazat szépen faragott kövekből rakott két sora (28. ábra). A sima kváderköveken mesterjegyeket is találtunk. A jegyek megegyeznek a székesegyház DNy-i sarkán megmaradt falazat kváderkövein található jegyekkel (29. ábra).

1

'

1 Ez világosan bizonyítja, hogy a 4. árokban feltárt gótikus falazat egy építési periódusba tartozik a székesegyház DNy-i sarkán megfigyelhető építészeti maradványokkal. A székesegyháznak Ny-i oldalán ez ideig nem számoltak korábbi építkezésekhez tartozó részletek előkerülésével, inkább rövidebbnek tartották a székesegyházat. A mesterjegyes, gótikus kváderkövek alatt megvizsgáltuk az alapozást is, amely ugyancsak téglából készült, mint a 2. árokban feltárt hevederív. Az alapozásban kétféle téglaméretet mértünk, de ezek befalazott állapotban nem mérhetők pontosan (24X12X6 és 25XHX6 cm). A téglaalapozás nagy mélységig nyúlik, amely e támpillérszerű építmény nagy teherbíró szerepére utal. Az árok felső rétegében másodlagos helyzetű csontréteget tártunk fel (30. ábra). A 3. és 4. árokban feltárt gótikus maradványok két nagyobb, támpillérszerű építmény közé befoglalt kapuzatra engednek következtetni, amely a jelenlegi bejárat helyén volt, s mérete is közel hasonló lehetett. E feltevésre az 5. ábra. A £. sz. kutatóárok Ny-i falának metszete 14 Ezek a falmaradványok az 1566-ban készített felmérési rajzon nem szerepelnek (70. kép 1. ábra). Azon a hajó jelenlegi Ny-i fala a zárófal, két támpillérrel. 130