Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

íl. és III. szelvény. A főszentély és az É-i mellékszentély szögletében kialakított II. szelvényben előkerült a szentélyek alapfalainak csatlakozási pontja, s a főszentély alapozásának egy jelentős szakasza. Igen fontos volt számunkra az, hogy a két szentély alapozása egyidőben készült (17. ábra). A nagy kövekből rakott alapfal alsó részében — a főszentély alatt — más falszövet mutatkozott, de nem állapíthattuk meg egyértelműen, hogy az egy korábbi fal maradványa, bár az E-i mellékszentély saroktól induló része megközelítőleg merőleges az alapfal e részére. A falcsatlakozás által bezárt szelvényrészben egy téglaépítmény maradványát tártuk fel, amelyhez K felől egy kisebb, agyagba rakott téglafalazat is csatlakozott (18. ábra). A főszentély középkori alapozását 20—30 cm mélységben kibontottuk az e részről induló Csányi-féle alapfalból, majd felmérés után vissza is falaztuk (19. ábra). A Csányi-féle alapfal indulási pontjának közelében egy sírt tártunk fel, amelynek tájolása eltérő volt az előző síroktól, s egy pénzt is találtunk a sír közelében.

12 A főszentély és a D-i mellékszentély csatlakozási pontjánál ásott III. szelvényben — és az ide csatlakozó 5. árok Ny-i végében — ugyancsak a csatlakozás módját vizsgáltuk. Itt azonban nem állapíthattuk meg egyértelműen az azonos időben történt építést (20. ábra). (A Csányi-féle alapozás itt közelebbről indul a szöglettől, mint az É-i oldalon.) 17. ábra. A főszentély és az É-i mellékszentély csatlakozási pontja (alapozás) 12 A pénz a XVI. században vert bécsi fillérek közé tartozik. Feltételezhető, hogy Káptalandomb (gvőri vár) XVI. századi hadi eseményei során került a földbe, talán a sír ásásakor, A" sírnak a többitől való, merőben eltérő tájolása is támogatja némileg a feltevést. ;i$3