Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása
A kripta DK-i szögletében egy terazzó padló maradványát tártuk fel, amelynek további része a kripta D-i fala melletti szelvényrészben, kívül került elő (7. ábra). A padlómaradványok ahhoz a római épülethez tartoztak, amelynek falmaradványait a kriptában, az előbb említett padlómaradványtól ÉNy-ra, és a kripta K-i falától D-re tártunk fel. Az elpusztult épület másik, kiszedett falának nyomait a szelvény középső részén, a néhány évvel ezelőtt lefektetett gázcső alatti „tanúfal" Ny-i oldalán (8. ábra), és a szelvény D-i bővítményének egyik metszetében figyelhettük meg. Ezen a részen elértük a Csányi-féle alapozás alját, és a mélyített szelvényrész DNy-i részén két cölöplyuk is mutatkozott (9. ábra). A szelvény K-i felében — az említett gázcsőn túl — egy kavicsos szintet találtunk, amelytől lefelé már csak római leletanyag került elő (10. ábra). Ez a „járószint" csak e szelvényrész közepén maradt meg. Két oldalán egy-egy árokkal lehatoltunk, ahol vastag, nagyobbrészt római peremes téglák töredékéből álló pusztulási réteget vágtunk át. A peremes téglák anyaguk, méretük és készítésmódjuk tekintetében hasonlóak voltak a Győr és környékén, sőt az ettől D-re eső területen előkerült darabokhoz (Celldömölk, Nagykeszi, Szigliget stb.). 8 Az egyik töredéken keretbe foglalt monogram volt (11. ábra). 9 Az É-i oldalon mélyített árokban 2 m mélyen vízszintesen fekvő római téglákat találtunk, amelyről az árok szélesítése után kiderült, hogy egy tűzhely maradványa (12— 13. ábra). A tűzhely feltárása után a D-i árkot is bővítettük É-i irányba. A köves járószint elbontásakor több római edénytöredéket találtunk, amelyek közül két darabot ki is egészítettek (14. ábra). Az egyik darab szürkére égetett anyagú, a másik sárgára égetett, vörös festéssel díszített, kétfülű korsó. Párdarabját a győri múzeumban őrzik (13. és 14. ábra). A két korsó fenekének „rajza" világosan mutatja, hogy azokat egy kéz készítette. 10 E réteg alatt egy másik tűzhely maradványa került elő (15. ábra), s a mellette lemélyített kutatógödör metszete egy vastag hamus réteget mutatott, amelyben rétegesen elhelyezkedő vakolattöredékeket figyeltünk meg. A kutatógödör alsó rétegében néhány őskori edény töredéket találtunk, amelyek jelezték a római réteg alsó határát (16. ábra). 11 zás mellett. — A „kriptá"-ban talált áttört bronzkoronghoz hasonló darab került elő Brigetióban (Lakosné Sellye I., A pannóniai áttört bronzok áttekintése II. Arch. Ért. 1941. 62—97. XII. t. 6.). 8 Az említett helyeken előkerült római peremes téglákról több helyen is megemlékeznek (Kozák K., Jelentés a celldömölki, középkori bencés apátsági templom feltárásáról. AÉ 1961. 1. sz. 119. — Kozák K., A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem II. (1959—1960) Budapest, 1964. 158.). 9 A töredéken a téglabélyeg első három betűje maradt meg: CVS. (Hasonló keretelésű téglabélyegeket közölnek Brigetióról és a Győrtől 37 km-re eső barátföldpusztai római tábor ásatásáról megjelent munkák: Barkóczi L., Brigetio. Diss. Pann. II. és Gabler D., Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964—65. évi ásatásáról. Arrabona VIII. (1966). 91. 14. ábra 4—5.) 10 A szürkére égetett edény magassága 22,6 cm, a fenék átmérője 7 cm. A kétfülű korsó magassága 34,6 cm, a fenék átmérője 9 cm. A régebben talált, hasonló korsó (ltsz. : 53.147.21.) magassága 36,4 cm, a fenék átmérője 9 cm. A két utóbbi darab felső része (perem) hiányzik. 11 A kutatőgödörben elértük a 3 m mélységet. 116
