Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Mithay S.: A koroncói koravaskori kunyhó

A háztöméshez szükséges föld kitermelése számunkra koravaskor-végi veremlakást eredményezett. A két lakás leletanyaga mindenben teljesen megegyezett, és így mindkettő ugyanabból a korból való. Állatcsontok mindenütt előfordultak. Legnagyobb részük háziállatoktól származott. A szarvasmarha 69 db, a juh és kecske 24 db, sertés 14 db, a ló 19 db, az eb 5 db és végül a vadállatok közül a gímszarvas 1 db csonttal szerepeltek.

1 Időközben a halpikkelyek megsemmisültek, elmállcttak, és így a mellettük megmaradt föld már nem volt alkalmas vizsgálatra. Előkerültek az ásatás alkalmával: piros színű kőmag, szürke színű simítókő. pirosas barna színű ütőkő is. Átfúrt hálónehezék téglapiros színű volt (4. ábra 8). Hasonló ehhez az a sötétszürke és barnás színű, másik hálónehezék is, amely úgy törött, hogy nem maradt meg az átfúrásnak a nyoma (4. ábra 13.). A sötétszürke színű parázsborítónak csak kis része maradt ránk (4. ábra 21.). Az egyik orsókarika erősen kopott, középen átfúrt és kissé ívelt (4. ábra 17.). A másik orsókarika sötétszürke színű és mély bevágásokkal díszített (4. ábra 16.). Gemeinlebarnban a 87. sírban került elő hasonló példány.

2 Ugyancsak analógiának említhető a velemi Szentviden talált orsókarika.

n Kisebb a hasonlósága a Statzendorfban előkerült orsókarikával/' Három tűzikutya-töredéket is találtunk különböző helyeken és mélységekben. Közülük a legjellegzetesebb egy felső töredék (4. ábra 14.). Felső részén ujjal benyomás történt, és a tárgy átfúrásánál repedt szét, így a lyuknak henger alakú maradványa is meglátható rajta. 7 cm hosszú az erősen megrozsdásodott vasszög, amelynek bunkós feje van. Vassalak is volt a második árok alján (233 cm mélyen). Ugyanitt olyan kis cserép is előkerült, amelyen hólyagosra kiégett vassalak ráégett maradéka látható. Meg kell említeni azt a vékony madárcsontot is, amelyet minden oldalról erősen csiszoltak, és így fényesen sima lett a felülete. A legegyszerűbb házi kerámia töredékei leginkább barna vagy piros színűek. Ebben a durva kerámiában előfordul a felületen való elsimítás, ami ujjal történt, más esetben pedig botnak a végével. Előfordul a perem alatt párhuzamosan hahidó körömbenyomkodás sora (4. ábra 3.). Hasonló díszítés látható Vrádistén egy edényen a 19. sírból.

5 Más cserépen a körömbenyomások ívesebbek. Majd ugyanígy a peremmel párhuzamosan helyezkedtek el a bottal történt benyomkodások (4. ábra 6.). Az edény vállán fut végig a beböködések sora, derékszögű kis sarokhoz hasonló formában (4. ábra 2.). Gyakori a bottal benyomott minta és az ujjbenyomkodások sora is (4. ábra 1.). Szintén többször szerepelnek a benyomkodá?okkal díszítet! lécek is. Két cserepünkön kör alakban látható a léc, amely négyszögletes vés''': tárggyal díszített (4. ábra 19.), és ennek jó megfelelőjét Bella közli.

6 A másik cserépen a lécen ujjbenyomkodások láthatók (4. ábra 20.). Ezek a díszítések gyakoriak a koravaskori edényművességben.

7 Előfordul a lécen bottal való be1 Ezeket az adatokat Bökönyi Sándornak köszönöm. 2 Szombathy J., Die prähistorische Flachgräber bei Gemeinlebarn in Niedernsterreich. RGF 3. (Berlin, 1929) 59.. XXIV. t. 14 3 Miske K., A Velem Szt. Vidi őstelep. (Wien. 1907) XLIV. t. 2. 4 Bayer, J., Das prähistorische Gräberfeld im Statzendorf (N-ö). JZ 2 (1904) 69.. 89. ábra c. 5 Pichlerová, M., Junghallstattzeitliches Urnenfeld in Vrádiste. SA 8 (1960) IV. t. 10. 6 Bella L., AÉ 9 (1889) 4. ábra 358.; Miske K., i. m. LVII. t. 16, 26. 7 Lázár J., AÉ 78 (1951) 40., XXX. t. 2d.; Lengyel L, AÉ 86 (1959) XLIV. 12.. XXVII. sír.; Szombathy J., i. m. XXIV. t. 13.. 87. sír., 59.