Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Tomka P.: A Sopron-présháztelepi IX. sz.-i temető

A fenti érvek alapján valószínű, hogy a Fertő-parton eltemetett népség asszonyai a sírjukból előkerült ékszereket hajfonatukban, vagy ahhoz kapcsolódva viselték.

60 Viseleti elemként tekinthetjük a 8. sír gyermekének csörgőit, ezeket szalagra felfűzve, egymás alatt kell elképzelnünk. Megjegyezni valónk a tűtartó zárószerkezetéhez: László Gy. a tűtartó használati módjának bemutatásánál olyan lappföldi párhuzamokat említ, amelyeknél a 'tűtartóba húzott szalag végén díszes veret akadályozta a csont-tubus lecsúszását. Akkori megjegyzése: az avarkoriaknál ilyent még nem találtak.

61 Azóta feltárt — és IX. sz-i összefüggésű — temetőkben több esetben került elő bronzkarika a tűtartó végénél. Szerkezeti szerepe ugyanaz, mint a lappok fémveretének megoldása: vagy egyszerűen a karikán befűzve húzták vissza a szalagot, vagy még külön pecket is használtak (mint esetünkben).

62 Temetőnk leletanyagán megfigyeltünk és rögzítettünk még néhány technikai sajátosságot. Ezekkel azonban a rendelkezésre álló összehasonlító anyag elégtelensége vagy semmitmondósága miatt itt nem foglalkozunk.

63 A viselet egyik fontos elemének, a fülbevalónak nem rendeltetésszerű felhasználásából, a tárgytípusok tarkaságából, a bőröv szerepének csökkenéséből a sírba került viselet jelentős mértékű megváltozására, az öltözetet befolyásoló hagyományok megbomlására következtethetünk. A présháztelepi temető időrendi helyzetéről A kis temető belső időrendjéről nem sokat lehet mondani, hiszen csak 8 sír áll rendelkezésünkre. A4., 7. és 10. sírok temetkezési szokásbeli rokonsága időbeli közelséget jelent.

64 A temetőből előkerült tárgyak legnagyobb része térben és időben tág határok között fordul elő, együttesük azonban jellegzetes. Szembeötlő a női ékszerek formagazdag változatossága: 6 különböző karika-típust találtunk. A fentiek az egyes típusokra is vonatkoznak. 60 Ez ugyanaz az „új" viselet, amit Fettich N. a pilismarót—basaharci (Erdélyi I. szerint részben IX. sz-i) temetőben figyelt meg: i. m. 118. 17. Vanyek M.—Erdélyi I., i. m. 98—99. A fenti példák alapján más későavarkori, IX. sz-ba is benyúló temetőben is számolnunk kell vele. 61 László Gy., Adatok az avarság néprajzához, AÉ III. évfolyam II. (1941), 189—190. 62 Pilismarót—Basaharcon többször biztos összefüggésben találták: 130. sic (Fettich N., i. m. 46—47., 74—75. kép) 178. sír (60., 99. kép az 59. o-on). 63 Ilyen például a fémtárgyak összeerősítésének technikája. Ehhez éppúgy, mint a késtokok behatóbb tárgyalásához anyagvizsgálatok elengedhetetlenek (példánk Füzes F. M., i. m. 442.). A késeken levő maradványok alapján biztosan más anyagból készültek a késnyelek és a tokok (bőr?, nyírfakéreg?). További vizsgálatnak kell eldöntenie azt is, hogy a 6. sír késén levő kerek dudor valóban a tok díszítéséhez tartozik-e, ahogy mi hisszük. Külön beható elemzést érdemelnének a fazekasipar termékei. A megfigyelt technikai részletek értékesítéséhez éppúgy nagyobb anyagismeret szükséges, mint tipolóeizálásukhoz. Éppen ezért nem foglalkozunk azzal sem, hogy a fém-készítmények közül mi a helyi, mi az import és honnan? A fémtárgyak készítési és díszítési módszerei olyan széles skálán mozognak, hogy azok ismeretével ezt a kis közösséget aligha ruházhatjuk fel. Ez önmagában is támogatja azt a pusztán tipológiai megfigyelésünket, hogy távoli területekkel tartanak kapcsolatot. 64 Mind a háromnak a balkarja a medencére hajtva, a 4. és 10. (egymás mögött elhelyezett) sírok fejtől láb felé jelentősen lejtenek, a sírgödör alja nem volt arányban a koporsóval. A 4. és 7. sír edénye azonos típusú, rokon kivitelű (a 10. sírban nem találtunk edényt). 86