Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Gabler D.: Scarbantia és környékének római kőplasztikai emléei

SCARBANTIA ÉS KÖRNYÉKÉNEK RÓMAI KÖPLASZTIKAI EMLÉKEI Az alábbiakban felsorolásra kerülő római kőplasztikai emlékek — kevés kivételtől eltekintve — nem önálló művészi alkotások, hanem olyan profilált vagy plasztikusan díszített síremlékek, oltárok, melyek jobb vagy kevésbé jó kőfaragómester kezéből kerültek ki. Többségüknél a felirat dominál, érthető tehát, hogy a kutatás érdeklődése is csak az epigráfiai kutatások kezdete után fordul feléjük. A híres XVI. sz-i katonaorvos Lazius, aki számos magyarországi feliratot ismertet 1548-ban megjelent munkájában

1 — már említi M. Vibius Aniesis Sopronban előkerült sírkövét, de a felirat melletti, kevésbé sikerült díszített pilaszterfők nem keltik fel érdeklődését. A feliratos emléket nagy becsben tarthatták, ha a város az 1676. évi tűzvész után — amikor a kő megsérült, s a betűk olvashatatlanná váltak — kőbe másoltatta át a Laziusnál megőrzött szöveget, és az új feliratot a régi mellett a városházán őrizte. Tudomásunk szerint az angol Milles volt az első, aki a római kőemlékek ábrázolásaival is foglalkozott — munkájában a Lazius által említett feliraton kívül a Dobner ház (Orsolya tér 2.) udvarán álló, azóta elveszett kőről ad leírást.

2 Az emlékek megbecsülésére vet fényt az a körülmény, hogy a tehetős polgárok az előkerülő római sírköveket szívesen építik be házaik falába. Dobner Sebestyén házán kívül Torkos Józsefében is volt beépített római sírsztélé, melyet 1756 előtt nem sokkal Győrből hozatott. A nagyméretű, alakos ábrázolású — ma is a Templom utca 20. sz. ház udvarában látható — sírkövet először maga Torkos József, korának érdemes epigráfusa ismertette.

3 A XVIII. sz. második felében több olyan értékes munka jelent meg, melyben Sopron és környékének kőplasztikai emlékeit már említik; ezek közé tartozik Weszprémi Istvánnak, egy erdélyi orvosnak 1787-ben Bécsben kiadott Succinta medicum Hungáriáé et Transilvaniae biographia c. műve.

4 1786-ban a 619. sz. házban találták C. Farrax Asoanius sírkövét, melyet később az evangélikus lyceum (ma Berzsenyi gimnázium) épületébe falaztak be. A sírsztélét közli a kiváló horvát epigráfus Katancsich M. P. Istri ad colarum geographia vetus c. könyvében.

5 Ugyancsak az evangélikus 1 Lazius, W., Commentariorum rei publicae Romanae in exteris provinciis constitutae libri XII. 2 CIL III. 4248. 3 Torkos J., Meletema antiquarum philologicum de veteri monumento sepulchrali Romano Jaurinum inter et Comaromium invento. (Győri naptár 1748.) Torkos J. munkásságáról Id. Kanozsay M., Rég. Dolg. (1961) 61. 4 Weszprémi I., i. m. Centuria III. 412. 5 Katancsich M. P.

3 i. m. 436. 5