Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet 1968. évi működéséről

Az átrendezéssel gazdagodott a várostörténet XIII—

XV. századi tárgyi és dokumentációs anyaga. A tárlókban a látogatók elé tárul a múzeum gazdag mezőgazdasági munkaeszköz-anyaga, a céhek írásos és tárgyi emlékei, valamint a XVIII—

XIX. század háztartási eszközei. A város egészségügyének fejlődése mellett helyet kapott a kulturális élet ábrázolása is. A terem közepén Övár XVII. századi olaszbástyákkal megerősített településének makettje helyezkedik el. A felújítási és kiállításrendezési munkálatok miatt a múzeum több hónapig zárva volt. Ennek következtében a múlt évi látogatottsági számot nem érhette el. A múzeum kiállításait 1968 folyamán 8458 fő tekintette meg. A csoportos látogatók részére 84 tárlatvezetést tartottak. A KAPUVÁRI RÁBAKÖZI MÚZEUM Tudományos személyzet: Múzeumi igazgató: dr. Faragó Sándor helytörténész Hivatali és kisegítő személyzet: Adminisztrátor: dr. Faragó Sándorné Teremőr 1, takarító 1 fő. Tudományos munka Régészet. A múzeum igazgatója Tomka Péter régésszel közösen rendszeresen ellenőrizték a Kapuvár-kistölgyfapusztai Árpád-kori temetőt. A kavicskitermelés közben előkerült leleteket beszállították a múzeumba. Osli-Kenderföld kavicsbányájában a kitermelés folyamán ismét leletek kerültek elő. A felszínre került anyag leletmentést tett szükségessé. Ennek alapján fontos megállapításokat tettek, ugyanis bronz- és római kori anyag került elő az eddig kelta településként ismert területről. Numizmatika. Gyűjteményük ajándékozás útján gyarapodott. Néprajz. Viseleti gyűjtemény any aguk kiegészítő gyűjtését folytatták. Ennek során ritka kender- és lenvászon férfi és női ruhaneműk, nehezen hozzáférhető gyermekholmik (fejkötő, pólya stb.), és a női viselet járulékos darabjai (kötény, kendő stb.) sokféle színben kerültek a múzeum néprajzi gyűjteményébe. Gondot fordítottak a háztartási eszközanyag (ontalak, dőri korsók és bögrék), önálló paraszti munkaeszköz-anyagok (korai henger, borona stb.), valamint a kismesterségek (kádár, bognár) szerszámanyagának begyűjtésére is. A 16 néprajzi gyűjtőnap folyamán 110 tárggyal gyarapodott a múzeum néprajzi állománya. Helytörténet. Munkájuk középpontjaiban az 1918—19-es forradalmi évek tárgyi és dokumentációs anyagának gyűjtése állott. Ezt kiegészítették az internacionalistákkal, az 1919^es veteránokkal és az „amerikás" kapuváriakkal készített magnetofonos visszaemlékezések. Mindezek mellett gyűjtést folytattak az 1920-as évektől a kulturális élet és az ipartörténet köréből is. Jelentős eredményeket értek el a történeti dokumentációk gyűjtése területén (XIX—

XX. század). Képzőművészet. Állományuk ajándékozás útján gyarapodott. 336