Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

minden átmenet nélkül igen tökéletes nevelést igénylő olvasmányt adni a kezükbe". A szerkesztő bizottságnak jó tanácsul adja a jövőre: könnyebb stílus, egyszerűbb problémák és lehetőleg sok esemény és szépirodalom. Ez kell a ma ifjúságának. Az olvasás elég alkalmat kínál az ifjúmunkásoknak, hogy szocialista öntudatukat ébrentartsák, fejlesszék, a különböző irányú és tartalmú ismeretek elsajátításával látókörüket kiszélesítsék."

51 A Győri Vörös Űjság ezzel •ellentétben úgy látja, hogy ez a szám az előzővel összevetve sokkal közvetlenebb, egyszerűbb, az ifjúmunkások számára könnyebben hozzáférhető modorban van írva. Különösebb érdeklődésre tarthat számot tartalmánál fogva: Az ifjúmunkás-mozgalom fontossága; A földmunkások gyermekeihez; A tanoncok helyzete a kapitalista államban; Nő-ifjúmunkások a mozgalomban.

52 Az ifjúsági lap ismertetése eltérő színezetű a két lapban. A szociáldemokrata tudósító nem ad részletes elemzést sem az első, sem a második számról. Az első szám elemzésének hiánya, s mélyebb gondolatokat tartalmazó cikkeinek általános ismertetése a pártvezetőségben is szóba került. Zemanek Antal és Sipos István szerint az ismertetés alkalmas a közönség félrevezetésére, a lap iránti bizalma megrendülésére. Amit a Testvériség elmellőzött az első szám bemutatásánál (ti. mikor az ifjúmunkás szellemi szintjéhez mértnek mondja az elméleti cikkeket), annak elmondására sort kerít a második szám ismertetésénél. Megállapításokat tesz és kritikát gyakorol. Ennek alkalmazása helyesebb lett volna előbb. A cikkek címéből következtetve az ifjúságot jobban, közelebbről érdeklő közleményekről mond elmarasztaló ítéletet. Azok megértésére éretlennek tartja azokat az ifjúmunkásokat, kiknek egész nemzedéke csak alig néhány hónapja szabadult fel a szociáldemokrata gyámkodás alól. Abban, hogy az ifjúmunkás szellemi szinten csak ennyire jutott, része van az SZDP-nek, de része van a Testvériség-nek is. A Győri Vörös Űjság rövidebben, de a lényegre jobban rátapintó megjegyzéseket fűz a Dunántúli Ifjú Proletár mindkét számához, s ami a Testvériség-gel szemben előnye: a nagyobb cikkeket cím szerint adja. Az ifjúmunkások érdeklődése a Dunántúli Ifjú Proletár iránt nem olyan általános jellegű, mint amilyennek azt a vezetőség várta. Az 500—500 példányban megjelent lapnak kb. 50 %-a a nyomdában maradt. A győri csoport meglepően kevés, mindössze 150—160 példányt igényelt. Mintegy 100 példányt tudott elhelyezni a vezetőség — propagandaútja alkalmával — az érdekelt megyékben.

53 A szerkesztő bizottság az általános tájékozódás hiányában a győri ' csoportban nem talált a lapnak megfelelő szintű olvasóközönséget. Úttörő munkát végzett. Nagy fáradsággal. Az ifjúsági lap terjesztésében igen tevékeny munkát végzett Heszky Erzsébet, Periinger Ferenc ifjúmunkás, s a főreál három VIII. osztályos tanulója: Goldsand Frigyes, Szilárd Károly, Bánki Ödön. 51 T 1919. VII. 24. 52 GyVU 1919. VII. 30. 53 Raab László közlése. 262