Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

elő. „A népgyűlés a legélesebben elítéli azon rendbontók garázdálkodásait, akik a szocialista párt és a népkormány ellen dolgoznak, akár kommunistáknak nevezik magukat, akár bármely ellenforradalmi árnyalathoz tartoznak." Követeli a népgyűlés, hogy ,,a magyar népkormány a kommunista névvel visszaélők elnémítására olyan erélyes eszközöket alkalmazzon, mint a reakciós ellenforradalmárokkal szemben, mert mindkét csoport erőszakoskodásai egyformán veszélyeztetik a fiatal magyar szabadságot."

20 A kommunista párt a megindított hajsza ellenére előkészületeket tesz, hogy a város közönsége előtt nyíltan is fellépjen, mintegy tiltakozzék az ellene indított hajsza ellen. Március 1-én a párt néhány tagja a „bolsevik ágens" irányításával megjelenik a városban, s röplapok útján március 2-án, du. 4 órára kommunista gyűlést hirdet a Lloydban. A gyűlés előkészítésébe a kommunisták bevonták az IOSZ mellett a diákság vezetőit is. Az ifjúság a gyűlést megelőző napon a plakátok, röpiratok, brosúrák sokaságával árasztotta el a várost. Az SZDP tudomást szerzett a készülő akcióról. Az agitációs anyag terjesztését megakadályozni nem tudta. A szervezett munkások tömegét vonultatta fel a Lloydba. Nagy Istvánt, aki már december eleje óta itt élt a városban, s egyik-másik összejövetelen fel is szólalt, a rendőrség felismerte, s nem engedte be a gyűlésre. Az SZDP-i Németh Mihály az elnöki székből jelentkezésre szólította a kommunista szónokot. Kun József, majd Takács Lajos jelentkezett szólásra. Az előbbi arról szólt, hogy a kommunizmus eszméi egyre mélyebb gyökeret eresztenek a város munkássága körében. A pártnak már több tagja, s érezhetően elég nagyszámú szimpatizánsa van a városban. A KMP nem fegyverrel harcol: eszmei harcot, eszmei küzdelmet folytat a burzsoázia megdöntéséért. s követeli a hatalomnak a munkások kezébe való átadását. Az utóbbi a leszerelt katonák részére leszerelési illetéket követelt. Az SZDP néhány tagja is felszólalt. Felszólalásában igyekezett a két kommunistát kipellengérezni. Azt állította, hogy az egyik is meg a másik is a kommunista eszméket a brosúrákból szedegette, s valójában egyik sincs tisztában a kommunizmus jelentőségével. Felszólította őket az együttműködésre. A szabadságot a szociáldemokraták harcolták ki, s most jönnek a kommunisták .. . ..Dolgozzunk együtt, hogy felépüljön az ország."

21 A gyűlés lényege valójában nem abban van. hogy a szociáldemokrata hozzászólók nevetségessé akarták tenni a kommunista pártot, a rendőrség pedig kiutasította a városból a két kommunistát, hanem abban, hogy az SZDP-nek is, meg a napilap útján a város közönségének is tudomásul kellett vennie, hogy a kommunista párt él; eszméi a munkások körében terjedőben vannak. Terjedésüket semmiféle terrorral, hatalmi intézkedésekkel megállítani nem lehet. Az SZDP helyi vezetősége a február végén s március elején Győrött lejátszódott események összegezése után arra az eredményre jutott, hogy a kommunista párt mellett a kommunista vezetés alatt álló ifjúsági szövetség (az IOSZ) is akcióképességének megtorpanásához jutott, hiszen a szövetség úgyszólván vezetőség nélkül maradt. A győri csoport vitalitása is csökkenni fog. Elérkezettnek érezte az időt a SZTOSZ sorainak megerősítésére. Ebbe az akcióba bevonta az idősebb szociáldemokratákat, a SZIOSZ-vezetőségi tagokat. A bizalmiaknak külön utasításul adta: a szociáldemokrata elvek propagálásá20 Uo. 21 R 1919. III. 4. 234