Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Urbán A.: A győri 5. honvédzászlóalj toborzása 1848-ban

szóló rendeletét.'

1 Mindez azonban nem tartalmazott részletes utasítást a hadfogadás módjáról, a felfogadottakkal való bánásmódról, azok elhelyezéséről. A hátóságok egy része — amelyeik egyébként is ezeik'ben a napokban az új törvények értelmében tartott tisztújításokkal, törvényhatósági választásokkal voltak elfoglalva — egyelőre nem is reagáltak az említett rendeletekre. Ahol pedig megteítték, vagy megtenni akarták a szükséges lépéseket, ott rövidesen kiviláglott, hogy az együttműködésre kijelölt katonai szervek mit sem tudnak a reájuk váró feladatról. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a toborzás a megyék és városok feladata legyen, de a hadfogadást: az alkalmassági vizsgálatot a sorezredek tapasztalt hadfogadó tisztjei és orvosai (utóbbiak hiányában hatósági orvosok) végezzék, természetesen az érdekelt hatóságok által kinevezett civil toborzási biztos jelenlétében/

1 Mivel a katonai szervek a budai főhadparancsnokság (General-Kommando) közbeiktatásával kapták az utasítást, az érthető módon késett volna akkor is, ha nem éppen a május eleji napokban romlott volna meg a kormány és a katonai szervek viszonya. A késedelem alapvető oka ugyanis az volt, hogy a valóban alapos, minden részletre kiterjedő, nyomtatott toborzási utasítás csak június elejére készült el.

5 (Az önkéntes alakulatok felállításáról a kormány már április 26-án tárgyalt,'

1 de a tervek még nem készültek el, amikor a délvidékről érkező hírek hatására, május 15—16-ra virradó éjjel a toborzás azonnali meghirdetéséről döntöttek.

7

) Június 2-án jelent meg a sajtóban az a tájékoztatás is, amely szerint Győr az 5. zászlóalj gyülekezési helye lesz.

0 Ilyen körülmények között érthető, hogy Győr városa május 27-i közgyűléséből azt jelentette a minisztériumnak, hogy hiába nevezték ki a polgári biztost, a helybeli hadfogadó (Werbe-Kommando) nem tud semmit, illetve a rendeletben említett toborzó tiszt nem érkezett meg.

9 A városi közgyűlés ennek ellenére egyidejűleg úgy döntött, hogy a kijelölt toborzási biztos — addig is, amíg a katonai toborzó tiszt meg nem érkezik — a „magukat ajánlkozó újonczokat elfogadni, azokat orvossal megvizsgáltatni, szállással és szükséges élelemmel ellátni" köteles legyen.

10 Ez természetesen némi előkészületeket igényelt, s nem valósulhatott meg azonnal. Ezért a helyi lap, a Hazánk — az 1848-as év rövid életű, de egyik legszámottevőbb vidéki lapja — még a hó végén is érthetően azon sajnálkozik, hogy Győrött a hadfogadást még mindig nem kezdték meg.

11 3 OL Hadügyminisztérium, biztossági osztály [HM bizt] iratai 1848—102—14. (A hatóságoknak megküldött rendelet belügyminiszteri száma: 1540/B.) Győrbe a rendelet máj. 22-én érkezett; 1. GySmL: 1. Győr város iratai, Fogalmazásak 1848: 259. 4 Idézett belügyminiszteri utasítás „egy, ha lehet tisztviselői, de. minden esetre alkalmas egyént polgári biztosként kiküldeni" rendelt. 5 OL (HNI) 1848: 447. 6 Sinkovics I., Kossuth Lajos összes Művei [KLÖMI] XII. (Bp. 1957) 71—72. 7 OL Országos Nemzetőrségi Haditanács iratai [ONőHt] 1848: 1. még Széchenyi máj. 15-i naplófeljegyzését: Károlyi Á., Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka 'i. (Bp. 1921) 314. 8 PH 1848. jún. 2. (72) 503. 9 Több hatóság ugyanis azt hitte, hogy a kormány külön hadfogadó tiszteket küld. Ezt még olyanok is magától értetődőnek tartották, amelyeknek területén szervezetszerűen volt katonai hadfogadó, mint pl. Győrben. A jelentést 1. HM bizt. 1848—102—34; GySmL: 1 Városi lvt. Fogalmazások 1848: 259. 10 GySmL: 1 Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1848: 2177. 11 Hazánk 1848. máj. 30., jún. 1. (218—219. sz.) 874, 878. 164