Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött

noha ez az elnevezés későbbi keletű. Momsen a győri római feliratos Czechféle kövekről azt írta, hogy „in hortis olim Czechianis" voltak. Néhánynál zárójelben közölte az 1860-as években használatos helyi győri elnevezést: Fasanengarten. 1860-ban Rómer Flóris úgy említette, mint Czech magánkertjét?

8 A szakirodalomban általánossá vált Fácánkert elnevezést használjuk ma is, mikor részletesen tárgyaljuk létrejöttét és történetét. Ügy véljük, nem lesz érdektelen, ha a fácánkerti kövek származását a rendelkezésünkre álló források felhasználásával tisztázzuk és topográfiailag meghatározzuk. 1820-ban kezdték meg a győri várbástyák és várfalak lebontását, mert akadályozták a város fejlődését. Meglehetősen nagy terület szabadult fel ezek helyén, melyet házhelyeknek felparcelláztak és ezzel együtt 1821-ben elkészítették a város bővítési tervét. Ezen a térképen

29 az Űjbástya helye már Czech János tulajdonában van: 2349 D-öl telek és 163 D-öl kazamata,

30 mely „Joh. Czech Haus et Garten" néven van megjelölve (2. ábra). Czech kertje a mai utcahálózat alapján pontosan meghatározható: három oldalról az Üjvilág utca, a Batthyány tér és a Bajcsy Zsilinszky út határolja, a negyedik, a legrövidebb oldala nyugati irányban túlnyúlik a Lukács Sándor utcán mintegy 10 méterre (3. ábra). A terület egy részén még megmaradtak a lebontott bástya kazamatái, s valószínű ezek falához állíttatta a városban talált római kőemlékeket, mert egy hírforrás szerint a köveket a kert felől a téglakerítésbe faláztatta be.

31 A hely megválasztásában és a kövek elhelyezésében kétségtelenül észrevehető Beck ebreichsdorfi szabadtéri lapidáriumának a hatása. Jól ismerte Lazius munkáját és a győri vár 16. századi építésekor előkerült, és később Beck gyűjteményébe vándorolt római kövek sorsát. Kézenfekvő, hogy ő is hasonlót hozott létre a tudomány számára, és a város történetének dokumentálására. Publikációi és kéziratai alapján csak körvonalakban állapíthatjuk a fácánkerti gyűjtemény összetételét. A feliratos kövekkel együtt a plasztikus köveket is ott helyezte el, ezen kívül a vásártéren talált római sírok tégláit is ott őrizte, tehát tegulagyűjteménye is volt. Azokat a tárgyakat, melyeket a szabadban nem lehetett tárolni, a lakásán őrizte, ahogy erről több esetben meg is emlékezett. A fácánkerti gyűjteményből csupán kilenc feliratos római kő leírását ismerjük, s ezekből jelenleg három található a múzeumban, mert Czechnek 1840-ben Pestre történt költözése után senki sem törődött velük. A Fácánkertről is csupán annyit tudunk, hogy későbbi tulajdonosa 1865-ben házhelyekre felparcellázva eladta.

32 A kövek sorsa ekkor a város vezetőségénél hivatalosan 28 Rómer F., A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. (Győr, 1860) 32. 29 A 14. lábjegyzetnél említett térkép. 30 Itt jegyezzük meg, hogy az Arrabona 1965. évi számában megjelent tanulmányunk 16. oldalán sajtóhiba (betűcsere) miatt a Czech kert 4394 D-ölnek van feltüntetve a helyes 4349 D-öl helyett. 31 GyK (1865) 31. sz. 122., április 16. 32 Uo. 28. sz. 112., április 16-án megjelent hirdetésben szerepel a „győrvárosi 2018. sz. tjkvben fölvett 736/b. h. r. sz. ferenczvárosi úgynevezett Fáczánkertnek" az elárverezése. — A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár (azelőtt Győri Állami Levéltár, a továbbiakban: GySmL: 1 Győr város tanácsának iratai. II. 864/17. Az iratok, ban „Fácán kert", ill. „Fasangarten" néven említik a helyet. Az egykori Czech kert ekkor özv. Wölfel Józsefné tulajdona volt, ő árverezte el. — Itt mondok köszönetet Sáry István levéltárosnak az idevonatkozó iratanyagok felkutatásában nyújtott önzetlen és szíves segítségéért. 127