Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött
lyén a' földszine alatt csak egynehány hüvelykre egy csatorna", melynek oldalfalai terméskőből voltak rakva, az alja pedig bélyegtelen római téglákból készült. A csatornát 7 öl (kb. 13,5 m) hosszúságban tárták fel, melynek belső szélessége fent másfél láb (kb. fél méter), alul egy láb (kb. 32 cm), mélysége pedig 2 láb és 9 hüvelyk (kb. 87 cm), „oldalai még most is mohhal és viz okozta veresses színnel el lévén futva, de folytatása is az átelleni sáncz' lehuzatala után több helyen mutatkozván, kétséget nem szenved, hajdani vízlefolyásul használata, és egész a Rábáig szolgálása". E csatornának a helyét — sajnos — nem tudjuk pontosan meghatározni, Czech jegyzeteiben a csatorna irányáról anynyit mond csupán, hogy északkeletről nyugat felé vonult, és folytatását több helyen is megtalálták, egy helyen iránya megtört. Feltételezésünk szerint a Rába közelében a mai Munkácsy u., a Fürst Sándor u., a Jókai u. és a BajcsyZsilinszky út által bezárt területen találták, mert a 19. század végén itt még szűrműhely volt, 20 s talán az egykori szárító is itt lehetett (1. ábra, 8. sz.). A csatorna alját borító téglák római korához nem férhet kétség, mert ezeknek nagy részét Czech felszedette és kertjében helyezte el. E felirat nélküli téglák néhányának a végén félkörök voltak. 21 Római épület alapfalaira és gazdag leletanyagra bukkantak a vásártér északi széle táján, az akkori város déli részéhez közel, tehát kb. a mai Tanácsköztársaság útja és az Árpád út közötti területen (1. ábra, 9. sz.). Czech szűkszavúan csak ennyit mond erről az érdekes települési objektumról: „valaha tüz által elpusztult házak' alapfalai, és körökben különféle idomú korsók, palaczkok, edények és kis házi bálványok". 22 Ez nyilván egy róimai épület maradványa, a helyiségekben megmaradt edényekkel és házi szobrocskákkal. Valószínűleg ehhez az épületkomplexushoz tartoztak a „téglákként égetett négyszegű, oldalt kilyukasztott fürdőcsők", 23 amelyek természetesen a fűtőberendezés tubusai lehettek. Számos bélyeges téglát említ, ezeket mind az 1831. évi földmunkáknál találták. Jelzésük: LEG XGPF és LEG X. 24 Egyes leletek Landler kőművesmester kertjében, a Ferencvárosban mély földmunka alkalmával a következő leleteket találták: 1. jó megtartású hamvveder („Aschen Krug"), 2. mécses, rajta lovas ábrázolás, 3. szépen fényezett tányér (valószínűleg terra sigillata tál), 4. és egy pénz 25 . A lelőhely egyelőre meghatározatlan. Ferencváros a 19. század első felében a mai Belváros keleti és délkeleti része volt. Talán szétrombolt sír leletei lehettek. Czech kertje és római kőtára Czech János szabadtéri római kőtára a nemzetközi irodalomban Mommsen révén vált ismertté. Létrejöttéről, pontos helyéről, az ott elhelyezett kövek mennyiségéről eddig nagyon keveset tudtunk. Területét egy ízben már meghatároztuk, 26 de még nem foglalkoztunk a gyűjtemény létrejöttével, történeté20 Fruhmann Antal győri kályhásmester szíves szóbeli közlése. 21 Coll. Czech, i. h. VI. 10. és MTTÉ I. 336. 22 MTTÉ I. 336. 23 Uo. 24 Uo. 25 Coll. Czech, i. h. VI. 14. és Hormayr Archiv (1828) 712. 26 Uzsoki i. m. Arrabona (1965) 14—16. 125
