Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Kozák A.: A győri ötkaréjos kápolna

Ez utóbbi adatból világosan kitűnik, hogy az ötkaréjos (kerekded) kápolna 1882-ben már nem állott. A telek megnevezése viszont azonosítható a korábbi adatok helymeghatározásával (a város és az előváros között, a sóház közelében).

7 A templom megnevezésével, valamint az építésre vonatkozó évszámmal ezideig máshol nem találkoztunk. Minthogy az említett helyeken ezekre vonatkozó utalást, forrás megjelölését nem találtuk, a meglevő adatok egyeztetésére ninii

miimn ii :

:: " • ' • :

'*"" '" *

mm

T*^?^

,

"'"*

mm

'^ 1. ábra. Thalherr József terve a győri sóházról (1798) sem nyílott ezideig alkalom. A kápolna különös alaprajzi elrendezése, az építés okainak és körülményeinek tisztázatlansága, valamint a várostörténet néhány Újvárost érintő részlete szükségessé teszi az ötkaréjos kápolna kissé részletesebb vizsgálatát. Az Újváros benépesülésének kezdetét a XVI. század közepére teszik, öszszefüggésbe hozva azt a törököknek mind gyakoribb, a várost dél felől érő támadásaival. A várról, városról készült XVI—

XVII. századi metszetek, ábrázolások csak az Újváros és az attól északra eső, Rábcán [(Sziget) és Dunán túl eső területen {Révfalu és Pataháza) jelölnek települést. Az Újváros a vártól nyugatra, a Rába és a Rábca közti területen helyezkedik el. Közepén húzódik végig 7 Fényes E., Magyarország geographiai szótára I. (Pest, 1851) 71. —-(„... Az Újváros ... Itt van a Harminczad, sóház, kórház...") 110