Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Környei A.: Bors László
dolgozzunk a mi forradalmiunkért és azért, 'hogy a forradalom kijelölt útján mielőbb elérjük a mi gyönyörű emberi társadalmunkat: amelylben az éhség nem fog gyilkos kést nyomni a proletárférfi kezébe, a nyomor nem fogja az ucca sarkára kergetni a proletárleányt, a butaság és népibutítás nem fogja sötétségben hagyni és rosszra nevelni a proletá rgyerekeket. Dolgozzunk iés harcoljunk lankadatlanul a szent, a várva-várt szociális társadalomért. Két jelszót ne engedjünk lengő, lobogó zászlónkról letörölni és harsogva harsogjuk a lúdbőrző hátú korhadt társadalom fülébe a imi két szent jelszónkat : nemzetköziség és kérlelhetetlen harc az osztálykülönbségek megszüntetéséért." A Soproni Tükör programadó, politikai cikkei is a következő forradalmat hirdetik. Riport a soproni kommunistákról című cikkében így ír: ,,A kommunístarjárt tudvalévőleg a szocialista imozgalominak igen tekintélyes ortodox marxista frakciója, amely Marx Károly kommunista kiáltványához következetesen és megalkuvás nélkül ragaszkodva azt írta föl az osztályharcot hirdető vörös lobogójára, hogy a szocializmus gyönyörű végső célját: a kommunizmust most kell megvalósítani, mert most lehet... a kommunista és a szociáldemokrata pártok között mindenütt az a különbség, hogy míg a szociáldemokrata párt uralomra jutva fegyverszünetet kötött az állammal, beszüntette a nyílt osztályharcot, és ezzel államfönntartóvá vált. addig a kommunisták direkt akció útiári, amit most úgy hívnak, hogy proletárdiktatúra, nem akarnak addig nyugodni, míg a kapitalizmust teljesen meg nem döntik, hogy ennek romián megépítsék az új társadalmat. A magyar kommunista párt a forradalom tüzében keletkezett, amikor azt látták, hogy a szociáldemokrata párt megelégedni látszik az októberi őszirózsás puccs polgári eredményeivel és hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felelősségének tudatában leszorítja a forradalom kezdősebességét." Ez a fejtegetés, amely az akkoriban Magyarországon terjesztett kommunista irodalom ismeretéről is tanúskodik, bizonyítja, hogy költőnk tisztálban volt a két párt közötti különbséggel, tisztában volt a saját és a soproni szociáldemokrata vezetőség véleménykülönbségének lényegével, az ebből fakadó feladatokkal, azzal, hogy miért kellett a Munkástanács mellett másik lapot indítania saiát kommunista nézeteinek propagálására (amire itt egy riport formájában találta .meg a megfelelő keretet), kommunista céljainak megközelítésére. 47 A fenti nézetek Bors László sajátjai voltak, hiszen ennen a kommunisták elleni legnagyobb hajsza idején nevezte 'magát lapjában bolsevikinek és szociálforradal)márnak /,8 . de kiderül ez az egyes konkrét társadalmi-politikai kérdésekben kifejtett 1 véleményéből is. Kik lesznek a soproni és sopronmegyei képviselők? című cikkében ezt írja: ,,Rohamlépésben közeledik április tizedike, a választások napja az alkotmányozó nemzetgyűlésre egész Magyarországon. Azt mondják: ezen a napon fog eldőlni az ország és a forradalom sorsa. Mi azt hisszük, hogy az ország és a forradalom sorsa már el van döntve, az „ország" sorsa eldőlt a négy 'és félesztendős világháborúban, a forradalom sorsa pedig csak ezután fog eldőlni, de nem a magyar nemzetgyűlésen, hanem Moszkvában, Berlinben, Münchenben, Lon47 A különbség a Munkástanács kétféle (Bors és a vezetőség) vonalának éles elkülönülésében is mutatkozik. Pl. a fentebb idézett Bors ciklk előtt megjelent felhívásiban a pártvezetőség ,.a népköztársaság és a kormány melletti tüntetésre" hívott fel. Munkástanács (1918. XII. 22.) 48 Egy óra a méltóságos asszonynál. Idézett hely. 9. 299
