Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Dávid L.: Adatok a lenini békedekrétum hatásáról

viselőknek, hogy azonnal lássanak hozzá a béke megteremtéséhez, minden időveszteség nélkül, a legnagyobb eréllyel, a végleges megoldásig." De elhagyta, hogy ez ,, . . . hadisarc nélküli béke" is legyen.

9 Megírta, hogy ,,A kormány azon a nézeten van, hogy a háborút abból a célból folytatni, hogy a gyönge és legyőzött nemzeteket gazdag és erős nemzetek között felosszák, nagy bűntett az emberiesség ellen", de nem közölte azt a lenini megállapítást: annexiónak számít, ha a fejlettebb állam az elmaradottat beolvasztotta, vagy erőszakosan az illető állam határain belül tartja.

10 A soknemzetiségű és bomladozó Monarchián (benne Magyarországon) belül a nacionalista polgári sajtó nem írhatta meg, hogy a nemzetiségnek joga: ,, ...szabad népszavazással, az annektáló vagy általában az erősebb nemzet katonaságának teljes kivonása mellett, a legkisebb kényszer nélkül döntsön államformájáról."

11 Természetesen nem közölte azt sem, (hogy Lenin kifejezte reményét: ,. . . . a munkások mindenirányú, határozott és odaadóan energikus tevékenységükkel segítségünkre lesznek abban, hogy a béke ügyét, és vele együtt a dolgozó és kizsákmányolt tömegeknek minden rabság és minden kizsákmányolás alól való felszabadítása ügyét sikeresen befejezésre juttassuk."

12 A Szociáldemokrata Párt röplapja teljes terjedelmében közölte Lenin előadói beszédét a békéről.

13 A nép rokonszenvvel fogadta a szovjet kormány békefelhívását, és ez vezetett arra, hogy a szociáldemokrata Pártvezetőség ,,a maga programjának" ismerte el a szovjet kormány békeprogramját.

14 A győri újságok cikkei és a szociáldemokrata röplap új lendületet adott a háborúellenes küzdelemnek. A győri lapok 1917. november 12—28-a között rövid hírekben, hírügynökségi tudósításokban foglalkoztak a szocialista forradalom eseményeivel. Majd a Győri Hírlap 1917. november 30-i száma ismertette ,,Az orosz jegyzék szövegét". (3. ábra.

15

) „Budapest, nov. 29. Hivatalosan jelentik. A hadsereg-főparancsnoksághoz egy csonka szikratávirat érkezett, amely kiegészítve így szól: Carskoje Selo november 28. A hadviselő országok népeihez! A győzelmes munkás és paraszt forradalom a béke kérdését előtérbe állította. Az ingadozás, halasztgatás és bürokratizmus világa véget ért. Felszólítjuk az összes hadviselő államok kormányát, hogy kategorikusan válaszoljanak kérdésünkre, hogy hajlandók-e tárgyalásokba bocsátkozni a haladéktalan fegyverszünet és az általános béke kérdésében. Ettől függ, hogy élkerüljuk-e a téli háború összes borzalmait, vagy hogy továbbra is vér fogja-e áztatni Európa földjét. Franciaországhoz, Nagybritanniához, az Egyesült Államokhoz, Olaszországhoz, Belgiumihoz, Szerbiához, Japánhoz és Kínához is jegyzéket intéztünk, amelyben saját népeink és az egész világ előtt megkérdeztük, hogy készek-e béketárgyalásokba bocsátkozni. Mi a népbiztosok tanácsa kérdést intéztünk a kormányokhoz és különösen a munkássághoz, hogy hajlandók-e ezt az értelmetlen mészárlást folytatni és előmozdítani és az európai fejlődés 9 Lenin Válogatott mavelk II. (Bpest, 1949) Előadói beszéd a békéről 260. 10 Uo. 261. 11 Uo. 262. 12 Uo. 13 A magyar forradalmi munkásmozgalom története 129. 14 Uo. 127. 15 XJM helytörténeti raktár F 14 481 lsz. 268