Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
GYŐR UTCÁI ÉS TEREI* (Nádorváros) Győr város legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb kerülete Nádorváros. Három oldalról vasútvonal határolja: északról a budapest—bécsi, keletről és délről pedig a győr—szombathelyi vasút. Nyugat felől a Rába folyó és a HoltMarcal a határai. Beépített területe 5 km 2 , az egész város beépített területének közel egynegyede. Lakosainak száma kb. 25 ezer fő. Az Árpád-kor elején egész Nádorváros a király földje, királyi várbirtok volt. Ebből vált ki, királyi adományozás folytán, Szent Adalbertfalva, a Béderváriak Szentdomonkosfalvá-ja, a Johanniták Szentjánosfalvá-ja és a királyi tárnokok földje. Az 127l-es V. István-féle kiváltságlevél ezeknek is megadja a királyi Győr jogait. A XVI. század folyamán, a megduzzadt lakosságú káptalanGyőr, lakói, amelyeknek területére V. István a királyi — Győr lakóit betelepítette, kirajzottak és kialakították most már csak egy-egy községet jelölve királyi Győrt és Szentbenedekfalvát. Szentdomonkosfalva, a Héderváriak földje, kb. a mai személyi pályaudvartól délre, a veszprémi országút mentén alakult ki. Királyfölde község a rnai nádorvárosi plébánia templom környékén feküdt. 1 Középső részét — valószínűleg területének művelési módja miatt — Kertesszernek is hívták. 2 Szentadalbertfalva a mai Kálvária domb környékén, Szentbenedekfalva pedig a veszprémi országút mentén, az akkori Pánzsa ér közelében feküdt. 3 Ezeknek a területéknek néhány utcanevét is ismerjük. Ilyenek voltak: Szombatpiac utca, Szentdomonkos utca, Szentadalbert utca, Pánzsa utca, Szentpéter utca, Űj utca stlb. A Szentdomonkos utca, a Szent Adalbert utca azonban voltaképpen nem a falunak egy utcája volt, hanem a falu megjelölésére szolgált. A kis községek ugyanis egyetlen utcából állottak, innen kétféle elnevezésük. 4 i Az ősi települések a török háborúk alatt elpusztultak. Területük java részében lakatlan, ,,török és hajdúk járta pusztaság" volt. 5 A törökök kiűzése után, a XVII. században, indult meg itt ismét az élet. A várfalak nagyobb biztonságot ígérő védelme alatt a győri tőzsérek, a marhák *Korábbi adatközlés az Arrabona 9. (1967) számában jelent meg. 1 Jenéi F.—Koppány T., Győr Magyar Műemlékek (Bpest, 1964) 8. 2 Borbíró V.—Váltó 1., Győr városépítés története (Bpest, 1956) 75. 3 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 154. 4 Uo. 5 Borbíró V.—Valló L, i. m. 217. 239
