Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

derűs és világos 'összhatást, keretet adott a kiállítandó anyagnak. Az emeleten levő parasztszobákat összekötő körfolyosón szintén új vitrinekben a megye nép­művészetének három nagy csoportjából (hímzés, kerámia és pásztorfaragás) állítottunk ki szép anyagot, ami az iskolák rajzoktatásához kívánt közvetlen segítséget adni. A tervek sok és fáradságos munkával, nagy költséggel (központi fűtés 450 000 Ft, új kiállítások 300 000 Ft.) I960 június végére valósultak meg. Az új kiállítást dr. Katona Lajos a Megyei Tanács V. B. elnöke nyitotta meg. A kiállítás katalógusa 1966^ban jelent meg. A felszabadulás óta mind az anyag gyarapodását, mind az épületlbeli bővü­lést illetően hatalmas fejlődésen ment keresztül a soproni múzeum is. A hivata­los kultúrpolitika fontos szerepet szánt a múzeumoknak az általános művelődés terjesztésében, a szocialista kultúrforradalom feladatainak megoldásában. Az elmúlt 20 év alatt, az 1947-es megnyitás óta, több anyagot gyűjtöttünk be, mint elődeink az előző 80 esztendőben. Ha a látogatottságot vizsgáljuk, akkor még szembetűnőbb a fejlődés. A felszabadulás előtt a legtöbb látogató 1905 táján kereste fel a múzeumot, évente 8000 körül. 1923—43 között csak két esztendő­ben haladta meg a 3000 főt. Viszont 1947-ben fél év alatt több mint 7000 láto­gatója volt. A következő években hamarosan 20 000 fölé emelkedett ez a száim. A határsávrendszer bevezetése azonban 1955-ben ennek felére vetette vissza a kiállítások forgalmát. Azután újból 20 000 fölé tornásztuk a látogatottságot. Ezt nem szemfényvesztő statisztikai csalásokkal értük el, hanem a már 1947-től rendszeresített különkiállít ások témáinak helyes megválasztásával, ami közvet­len kapcsolatot teremtett a múzeum és lassacskán kialakult törzsközönsége, valamint az iskolák rendszeresebb látogatói között. Csatkai Endre a rendszeres különkiállítások bevezetésével országosan is példát mutatott, 16 év alatt 81 különkiállítást rendezett munkatársaival. Az új épületek megnyitása, különö­sen a műemlékileg országoshírűvé vált Fabricius4iáz bekapcsolódása — ezek belvárosi fekvése —, óriási mértkben megnövelte a látogatottságot, 1963 óta 70—80 000 körül mozog az évi forgalom. Ügy hiszem, hogy most már méltán elmondhatjuk, amit régi elődeink any­nyit hangoztattak, valóságosan tömegeket nevelő, tudatformáló, hazaszeretetre nevelő, de ezen túl szocialista internacionalizmust is terjesztő kultúrintézmény­nyé vált a soproni múzeum. Az elődök küzdelmes és fáradságos munkája nyilván kitűnik a százéves történet felvázolásakor. Tiszteljük és becsüljük eredményeiket:, imég akkor is, ha mi rövidebb idő alatt jobb eredményeket értünk el a múzeumi munka egyes területén, melyet jobb társadalmi körülményeink tették lehetővé és egyúttal kötelezővé. Bella Lajos kiváló régész emlékét a Várhelyen folytatott ásatásainak helyén emelt emlékművel örökítettük meg már 1957-ben. Az elgondolás és a gyakorlati kivitel szervezése Nováki Gyula régész érdeme. Ezzel egy időben Paúr Iván Bécsi-dombi ásatásainak és a kiváló régész fáradhatatlan munkájá­nak megörökítésére egy kisebb vázlatot készített, kiszemelte a helyet az emlék­mű száimára. Sopronból való távozás után az új igazgató megtisztelő kötelessége volt, hogy az emlékművet Paúr Iván ásatásának 85. és a imúzeum fennállásának 100. évfordulójának ünnepségeire felállíttassa, ezzel Nováki Gyula régi tervét is megvalósítsa, amit a Városi Tanács áldozatkészsége könnyített rneg. A múzeum 100 éves fennállásának megünneplésére tudományos üléseket tervezett a múzeum. Meghívására a Magyar Néprajzi Társaság, valamint a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat az ünnepség idején Sopronban tartotta évi szokásos vándorgyűlését. Mindkét tudományos társaság­216

Next

/
Oldalképek
Tartalom