Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

1952 tavaszán átrendezésre kerül a múzeum földszinti anyaga. Az új kiállításiban először érvényesült következetesen,, talán egy kicsit dogmatikusan is, a társadalom fejlődésének történeti bemutatása a régészeti anyagban is. A régi nehézkes alvázas szekrényeket átalakították, fekete vaskereteiket ezüst-színre festették, az alváz helyett világos színű keményfa lábazatot kaptak, a terméket újonnan festették. Az egész kiállítás könnyebben áttekinthetővé vált, régi komor színei és zsúfoltsága megszűnt, bár néhol még most is több anyag került kiállításra a kelleténél. Az intézmény 1952-ben a megye nagy szülöttjéről kapta a Liszt Ferenc Múzeum nevet. Időközben szükségessé vált Csatkai Endre megnövekedett adminisztratív munkájának tehermentesítése, hiszen országosan is úttörő munkán dolgozott. A két fiatal muzeológus vállalta az adminisztráció és gazdasági ügyek intézését, ami lehetővé tette, hogy az igazgató teljes erejével ,,Sopron és környéke műemléki topográfiája" c. munkán dolgozhasson. A társszerzőkkel írott munka első volt a műemléki topográfiák sorában, ami egyúttal módszertanilag is a korszerű topográfia írás új eredményét hozta. A könyv 1953-ban jelent meg, melynek alapján Csatkai Endre Kossuth-díjat kapott, majd pedig a művészettörténet kandidátusi fokozatát nyerte el a Tudományos Akadémia Minősítő Bizottságától. Tudományos eredményei nagyban emelték a múzeum tekintélyét is. A három szakember munkája nyomán, az állami támogatás egyenletes és állandó biztosítása következtében, a múzeumi anyag rohamosan növekedett. Az emeleti néprajzi szobák részben bezárultak és raktárrá változtak, a padlástérben levő régészeti anyag között már szinte mozdulni sem lehetett. A múzeum épülete már 1'917-iben kicsinek bizonyült, 1954-ben pedig már akadályozta a további fejlődést. így kerül sor az ún. Lábas-fliáz műemléki épület megszerzésére, teljes felújítására és a kisipari gyűjtemény áthelyezésére. 1956. április 4-én nyílt meg ,,A soproni vasipar története" című állandó kiállítással. A téma kifejtésére szükség volt a régészeti anyag (bevonására, de egyéb helytörténeti anyag felihasználására is, így komplex kiállításuník országosan is úttörő jellegű volt. A múzeumhoz tartozó melléképületben a volt istállóból raktárt, a mellette levő helyiségből restaurátor műhelyt, foto-laboratóriumot alakítottunk ki. Ezzel biztosítottuk a korszerű múzeumi munka alapfeltételeit. Restaurátora 1958 óta van a múzeumnak, aki egyben a foto munkákat is elvégzi. így vált lehetővé, hogy 1952-ben kezdett fényképleltárunknak már 10 000-nél több leltározott negatívja van, valamint az ásatások anyaga lényegében az előírásoknak megfelelően naprakész állapotban restaurálva is van. A múzeum anyagának további gyarapodása újabb bővítést tett szükségessé. A városban folyó műemléki rekonstrukciós program során lehetőség nyílt a Fabricius-Jház felújítási terveinek elkészítésénél, a felhasználás eldöntésénél a múzeum kívánságait érvényesíteni. így a tervezés már figyelembe vette, hogy az egyébként a város legjelesebb gótikus polgári építménye a múzeum régészeti gyűjteményét fogadja majd be. A birtokbavétel 196i2-!ben történt egy ideiglenes képzőművészeti és iparművészeti kiállítás megrendezésével. Közben készültek az új régészeti kiállítás berendezései és kiállítási tervei. A régi épület belső építészeti stílusát érvényesülni hagyó, de mégis korszerű, tetszetős vitrineket és világítást kellett tervezni. Ezt a munkát a Múzeumok Ismeretterjesztő Központjának Kiállításrendező Csoportja végezte a múzeum munkatársainak egyetértésével. A kiállítás 1963. április 4-én nyílt meg és aratott általános tetszést. A régészeti gyűjteményhez tartozó római kori kőtár elhelyezésére a Fabricius-ház hatalmas gótikus pince helyiségét szántuk. A többszáz mázsányi kő213