Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967
Franz Károly bérleti szerződése kisebb hosszabbítás után végleg lejárt 1910 tavaszán és kiköltözése után azonnal megkezdődhettek az átalakítási munkálatok. 1912. január 11-én tartott választmányi ülés a folyó ügyek megtárgyalása után a kultúrpalota igazgatói állásának kérdésére tért át. Tekintve, hogy a társulat anyagi viszonyai függetlenített állás szervezését nem teszik lehetővé, ideiglenes megoldásra kényszerülnek. Kugler, aki az egyesüléstől kezdve a múzeum főőre, egyúttal a levéltár vezetője is. összeférhetetlen számára a két állás együttes betöltése. Tagadhatatlan érdemei vannak a múzeum fejlesztése terén, ,, . . . de idejének épen azt a részét foglalja le jelen hivatala, melyet új állása is igényelne." Az alelnök Bünker Rajnardot ajánlja, aki ,, ...nem csekély érdemeket szerzett múzeumiunk ethnographiai részének felvirágoztatásában s a kultúrpalota átalakítása körül. . . indítványozza, hogy a kultúrpalota berendezésével és felügyeletével Bünker bizassék (meg igazgató főőri címmel." Hosszas tanácskozás után, mely Kugler érdemeit és érzékenységét is figyelembe vette úgy döntött a választmány, hogy Kugler a régészeti osztály főőre, Bunker pedig a ,,modern osztály" (újkor és néprajz) főőre. Előbbi évi 400 korona tiszteletdíjjal, utóbbi fizetés helyett természetbeni lakással díjazva: sürgetik az igazgatói lakás mielőbbi elfoglalását. Kugler megsértődött és lemondott főőri állásáról, mondván, hogy alárendelt szerepet kapott Bunker mellett, jóllehet hosszú ideig egyedül volt Ő főőr. Bizottságot jelöl ki a választmány a kérdés megoldására, Kugler kiengesztelésére. Ez annál is inkább fontos, mert az új épület berendezése előtt nem volna szerencsés, ha a régész szakember teljesen visszavonulna. Bella Lajos ugyanis 1911-ben Budapestre a Nemzeti Múzeumhoz került osztályvezetőnek, ami a város múzeumügye számára, a megtiszteltetés mellett, igen nagy veszteséget jelentett. Munkája nagyban hozzájárult az anyag olyan ütemű szaporodásához, hogy Kugler 1912-ben tett főőri jelentésében már arról panaszkodik, hogy még a levéltári szekrényeinek egy része is régészeti és egyéb muzeális tárgyakikai van zsúfolva. 8/ * A békéltető bizottság munkája eredménnyel járt. mert a korábbi tiszteletdíjat 400 koronáról évi 800 koronára emelte Kugler részére, Bünker a lakást kapta ,, . . . azonkívül javasolja, hogy a két főőrnek teljes egyenjogúsítása emellett a múzeumi tárlat képviselete kifelé Kugler Alajosra, mint idősebbik főőrre bizassék." 85 Bünker ekkor már a környező országokban is ismert és kiváló kutatója a településeknek, a háztípusoknak, szakmai tekintetben tehát nem lehet kevesebb mint Kugler. A költözködés nagy munkája a két főőr irányításával folyt. A régészeti rész Kugler, az újabb kori rész pedig Bünker felfogása szerint került berendezésre. Az önálló 'múzeumépület megnyitása A kultúrpalota, amely végül is önálló múzeum lett nyilvános könyvtár és kultúrház nélkül (II. emelet nélkül), 1913. október 5-én nagy ünnepség keretében nyílt meg. A város és a megye vezetői mellett az országos főhatóságok, a Nemzeti Múzeum, városi, társulati és egyházi múzeumok, gyűjtemények az ország .minden részéből képviseltették magukat a megnyitón. Valóban pompásan mutatott a földszinten berendezett négy szoba régészeti anyaga ; az ötödik terem a soproni nagyoknak van szentelve (Izsó Miklós, Tilgner Viktor, Tóth Ágoston 84 Uo. II. K. 167, 173, 175. 85 Uo. II. K. 187. 198
